Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)
. SUBA J.: A JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG ÉSZAKI HATÁRÁNAK KIJELÖLÉSE 225 A magyar vezetés utasításai a HMB magyar delegációjának A magyar politikai vezetés részletes utasításban szabályozta a jugoszláv határszakaszon működő magyar delegáció delimitációs munkáját. A politikai vezetés kihangsúlyozta azt, hogy „...eleve döntenünk kell a felett, melyik határ megnyerésére helyezzük a fő sújt." 6 Három változatot állítottak fel a déli határa vonatkozólag, mint elérendő célkitűzést. /. változat: az a stratégiai vonal, amelyet a katonai szakértők javasoltak, s ez nem volt más, mint a kikerekített nyelvhatár. A Mura mentén a Vend vidék Magyarországhoz csatolása. A Dráva mentén nem a békeszerződésben előírt közigazgatási határ, hanem az árvízmentesítési, folyamszabályozási és hajózási okokból megvont határvonal. Ezen elv alapján lehet visszakövetelni DélBaranyát. Bács-Bodrog vármegyében a Ferenc-csatorna mint stratégiai, közlekedési, nyelvhatár. Torontál megyében a határvonal a bánáti kérdésben a románokkal szemben elért eredménytől függ, de legalább az Arankapatak határát kell követelni etnikai alapon. //. változat: a Vas, Zala megyékben a vend nyelvhatárt kell követelni, úgy hogy az elvágott vendségnek a Csáktornya, Alsólendva, Cserföldi-országút (Alsólendva nélkül) meghagyassák, különben jugoszlávok a trianoni vonalat juttatják érvényre, vélték a magyar politikusok. A Dráva szakaszon a folyó középvonala. Dolnji Miholjactól keltre a Mohács-Baranyai-medencét vízrajzi okokból kell követelni. Bács-Bodrog vármegyében közlekedési okokból követelni kell a katymári és a szabadka-horgosi vasútvonalat A Körös-patak-Sárgaárkot vízrajzi szempontból. ///. változat a Trianoni vonal, de a Dráva középvonala, kivéve a Gola-répási területet. Azon a részen, ahol nem a folyam alkotja a határt, ott lehetőleg törekedni kell a községhatárok elérésére 7 . Politikai határmegállapítás A határmegállapító bizottság munkamenete A HMB két irányban működött: Egyik a békeszerződésben meghatározott „főbb pontok megjelölésével" kitűzi a meghatározott határvonalat. Ez lesz az „ideiglenes országhatár". Itt semmiféle változtatás nem lehetséges, miután azokat a pontokat, amelyeket a békeszerződés Magyarországhoz tartozóknak jelöl meg, azt magyar részen, amelyeket az SHS államhoz tartozónak jelöl meg, azt feltétlenül jugoszláv oldalon kell maradnia. A másik irányban előterjesztést tehet a Népszövetséghez az így kitűzött „ideiglenes határ" iránt. A HMB a tárgyalásokat mindig az „ideiglenes országhatár" (az ún. Trianoni vonal) kitűzésével kezdi meg, a tárgyalások során a határvonal menti közvetlen érdekeket, birtokosokat, községek küldötteit stb, hallgatja meg. Ezek alapján győződik meg, hogy, az „ideiglenes országhatár" végleges országhatárnak alkalmas-e vagy sem 8 . A magyar és a jugoszláv fél az egyes határszakaszokrajavaslatokat nyújthatott be, amelyek után jegyzékváltások, viták és tanácskozások követtek. Ezek után a bizottság terepbejárást végzett mindkét állam területén. A határt érintő községek képviselőit meghallgatták, és a fontosabb pontokat tanulmányozták. A bizottság döntéseit a mindenkori székhelyen tartott üléseken hozta meg. A politikai határrendezés 1922. május végére befejeződött. A magyarországi határrendező bizottságok közül ez működött a legrövidebb ideig, nyolc hónapig. Minden határszakaszra csak egy javaslatot nyújthattak be, amelyet a bizottság továbbíthatott Párizsba, és ha a ezt javaslatot a bizottság elvetette, akkor arra a határszakaszra más javaslatot nem lehetett benyújtani. A magyar fél taktikája az volt, hogy a magyar követeléseket szakaszonként adagolta, és az egész határra vonatkozólag soha nem nyilatkozott idő előtt. így történt meg, hogy a Vendvidék témáját már letárgyalták, mielőtt a többi határszakaszról esett volna szó. Ezért a már megszavazott Vendvidék Magyarországhoz való visszacsatolása iránti javaslatot kénytelen volt a bizottság továbbítani Párizsba. A magyar kormány visszaigényelte a Vendvidéket, amely az osztrák történelmi határtól a Mura folyóig 950 km 2-i teriiletet és 92 000 lakost foglalt magába. 1921. november 14-én a határmegállapító bizottság javasolta 26 község visszacsatolását, mivel az érdekelt községek egy kivétellel magyarok voltak. Ez 32 000 katasztrális holdat, azaz 213,12 km 2-i területet jelentett volna. Ez ügyben a két kormány között tárgyalások folytak eredménytelenül, mivel a jugoszláv kormány nem volt hajlandó alávetni magát a Népszövetségi Tanács döntőbíráskodásának. A magyar diplomáciai küzdelmek eredménytelenek voltak. A szerb képviselő mindig megvárta a magyar fél követeléseit, és ennek függvényében terjesztette elő a szerb követeléseket, hogy így ellensúlyozza a magyar javaslatokat. A határvonal szakaszolása A bizottság az egész határvonalat hat: A, B, C,D, E, F jelzésű szakaszra osztotta. Az A szakasz a Vendvidéket foglalta magába, az osztrák határtól egészen a Lendva
