Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Néprajztudomány - Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi Ii.

244 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) másvilág egészét, mint falubelijeik. A keresztény tanításoknál erósebb a szájról-szájra adott tudás: a földet négy cethal tartja, Ádám térdeinek, s Éva ülepének hidegsége az egykor bűnbeeső első testi szerelem emlékét idézi, a dohány az ördög csalárdságát juttatja eszükbe. A fa csomója, a nád levelén a szamár harapása, a kalász rövidsége Jézus Krisztus és Szent Péter vándorlásaira emlékeztet (BOSNYÁK 1967. 90-91). A bezdáni próféta jóslataiban a világvég egyetemes víziója tűnik fel: „Ha egy asszony talál egy forgácsot, akkor megcsókújja, hogy ezt ember vágta". A történetek többségére azonban a racionális gondolkodás a jellemző. Anekdotáik egy része változat nélkül áll, tréfás, csúfolódó, valóban megtörtént eset, más része Andrád Sámuelnél, Jókai Mórnál, Kónyi Jánosnál olvasható, az eredetiektől erősen eltérő, a hajósokra jellemző színekkel és szereplőkkel. Öt adatközlők közül Apám az egyetlen, aki számottevő hagyományt őriz. A mesék, mondák s anekdoták mellett a bezdáni parasztok hiedelmeit is mindenre kiterjedően ismeri (BOSNYÁK 1973. 87-105.). Ősei - mindkét ágon - bezdáni parasztok. A hét gyermek közül б a legkisebb (s mint ahogy a mesékben), 1937-ben a szülői házat, s szülei foglalkozását elhagyva szerencsét próbálni - dunai hajósnak megy. Először matróz, majd uszálykormányos, végül révkormányos, 1974-től nyugdíjas. Akár mesét mond, akár igaz történetet, mindig szépen és szabatosan, de kissé szűkszavúan beszél; sajnos, a lejegyzések nem adják vissza a mesélés hangulatát, az arc, a szemek s a kezek játékát, így az olvasónak már nem adhatják azt az élményt, mint a mesék hallgatóinak. S ugyanez csempész történeteire is érvényes, amelyek ma már, a vaskor kellős közepén, a hagyományos emberi és erkölcsi normák visszájára fordulása idején ártatlan csínyeknek tűnnek. A Eredetmagyarázó mondák 1. A fődet négy cethal tartja Hát a régiek azt mondták, hogy a fődet négy cethal tartja a négy sarkánál. Nem gondúták, hogy gömbölű, hanem lapos a föld. [Bosnyák Sándor] 2. Lopásbúi is megélj Mikor Jézust főfeszítették a körösztfára, akkó kézit, lábát külön-külön akarták főszegelni. De a cigány az határnál egy pár bakancsot rejt el a hokedli alá, egy levágott libát visz ki a finánc szeme láttára a bundája alatt, cipőtalpért zsírt cserél, mind-mind olyan apró vétségek, amelyek csak egészen kicsi nyereséggel jártak, de hozzátartoztak a hajósok mindennapi életéhez. Mint ahogy hozzátartozott az állandó vészhelyzet is, az újra és újra előforduló havariák, amikor derékba tört az uszálya, amikor az esztergomi híd lábához csapódtak, vagy amikor a Zuhatagban óriási lyukat vágtak a sziklák a második és harmadik raktárak oldalán. A gyűjtemény mesélói eredetileg mind bezdáni földművesek, akik a 20-as, 30-as években lettek hajósok. A két világháború között - szinte kivétel nélkül egyiküknek sem volt a szárazföldön lakásuk, az uszály volt az otthonuk (mint a csiga vitték házukat); gyermekeik iskolaidőben a hajósgyerekek intézeteiben, majd szünidőben az uszályokon laktak. A háború után a szülőfalujukhoz legközelebbi magyarországi településen, Mohácson vettek házakat, legtöbben szoba-konyhás kicsi épületeket a város Dunához közeleső utcáiban. A bezdáni parasztság szájhagyományát hozták magukkal, s arra rakodtak rá, ahhoz hasonultak a Duna menti falvakban hallott mesék, mondák, falucsúfolók (pl. a sárgalábú tolnaiakról, a paksi bivalyosokról, vagy a gönyüi kalauzokról (BOSNYÁK 1967.99), az Óperencián túl (a határon túl) hallott archaikus mondák (pl. a regensburgi ördöghídról, BOSNYÁK 1967. 93), s az újabb és újabb igaz történetek. A másfélszáz mese, monda s igaz történet igazolja, hogy a szájhagyomány - a huszonnegyediknek nevezett órában is - él, újabb és újabb s nem egyszer szebb és teljesebb változatok kerülnek elő, s a továbbadok közt ott vannak a mohácsi hajósok (komposok, és gátmunkások) is. egyik szeget ellopta, aztán így szegeitek a két lábát egybe, mer nem vót négy szeg, csak három. És akkor Jézus megáldotta a cigányt, hogy: - Te a lopásbúi is megélj! [Bosnyák Sándor] 3. Mér zörög az ég? Szent Péter guríjja a hordókat ugye. Mikó esik az eső, akkó utána guríjja a hordókat, az zörög. Az üres hordókat cseréli ki. [Bosnyák Sándor] Mesék, mondák gyűjteménye