Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Történettudományok - Raýman János: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékérme
108 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) számolt be: „... A Pécsi Dalárda 50 éves fennállása emlékére közrebocsátandó plakettre hirdetett pályázat bírálóbizottsága február hó 9-én Zsolnay Miklós társulati alelnök elnökletével ülést tartott. A bizottság tagjai voltak a pécsi plakettbizottság részéről Arnhold Nándor főreál iskolai tanár 15 és Györgyi Kálmán igazgató 16 , a társulat részéről Moiret Ödön és Szentgyörgyi István szobrászművészek. A pályázat első díját, 1000 koronát a bizottság a beérkezett 51 pályamű közül Szamosi Soós Vilmosnak, a 200 koronás második díjat pedig Reményi Józsefnek ítélte oda. Ezek mellett megdicsérte Madár, Farsang, Ének az öttemplom városáról és Fülemülék jeligés pályamunkákat 17 . A pécsi lapok is beszámoltak erről az eredményről. Megírták, hogy 40-nél többen pályáztak, voltak többen, akik két pályamunkát is beadtak. A benyújtott munkák többségét a zsűri jónak találta, mert „... sajnálta, hogy a kitűzött pályadíjon kívül több nem állott rendelkezésre. Élénk vita után az 1000 koronás első díjat az „Igricé a dal" jeligéjű pályázat nyerte el, melynek művészi megalkotója Szamosi Soós Vilmos... A kompositiónak főelónye egységes volta, egyszerűsége és magyarsága. Művészi megoldása minden cikornyált mesterkedéstől mentes, tiszta és határozott. ... Fölmerült az óhaj, hogy a formák túlmerész egyszerűségén segítsen s különösen az igricen a test alsó részének teljesen sima felületét az alak felső részének plasztikájához megfelelőleg hangolja. A pécsiek azt kívánták s a zsűri határozatilag elfogadta, hogy a kompozíciót, ha még oly discret módon is, némi helyi vonatkozású motívummal egészítse ki a művész. A jutalom csak akkor lesz kiutalható." 18 Szamosi Soós Vilmos díjnyertes dalárda érme Alighanem a pályázatra benyújtott egyoldalas éremterv leírását találjuk meg a Huszár-Procopius-ban 19 . E szerint az érem körirata: A PÉCSI DALÁRDA FÉLSZÁZADOS JUBILEUMÁNAK EMLÉKÉRE PÉCS SZABAD KIRÁLYI VÁROS KÖZÖNSÉGE • 1912. Középen magyar viseletben egy trubadúr áll lantot pengetve, fenn SZAMOSI felirat. Ez az érem 242 mm átmérőjű bronzöntvény volt és akkor a Székesfővárosi Múzeumban őrizték. A pályázatra Szamosi valószínűleg gipszet adott be. De a gipszről úgy látszik készült bronzöntvény is. Hogy a Székesfővárosi Múzeum példányával valójában mi lett, nem tudjuk. Könnyen elképzelhető, hogy azonos azzal az öntött bronzéremmel, amely 1991-ben került elő Budapesten, egy kamra lomtalanítása közben. Szabó Lajos talált rá, aki maga is énekes volt, több kórusnak is tagja és a szép pécsi dalárda érmet Nagy Ernő pécsi karnagy közreműködésével eljuttatta Pécsre, ahol ma a Baranya Megyei Levéltárban őrzik 20 . 2. ábra. Az eredeti éremterv Ha összevetjük ezt az érmet a Huszár-Procopius leírással, az alábbi észrevételek tehetők: - A körirat szövege és az érem ábrája teljesen megegyezik. - Az érmen a művész neve nem SZAMOSI, hanem SZAMOSI SOÓS formában szerepel. - Az érem mérete Huszár-Procopiusnál 242, dr. Vargha Dezső leírásában 245 mm. Valójában az öntött érem nem pontosan kör alakú, 241-től 245 mm-ig minden méret mérhető rajta. Tehát az egyetlen eltérés annyi, hogy a leírásban a SOÓS nem szerepelt, az érmen viszont igen. Ennyi hiba sajnos előfordulhat, ettől még lehet ugyanaz az érem. A pályázati kiírás méretkorlátokat adott meg, amennyiben a redukálás utáni veret méretét 80 mm-re maximálta és a pályamunkára a végleges nagyság háromszorosát kívánta meg. Ha érmünket harmadára csökkentjük, megkapjuk a veretre előírt legnagyobb méretet. A Magyar Iparművészet később ábrán is bemutatta a „pécsi dalárda 50 éves jubileumára készült érem 1000 koronás pályadíjjal kitüntetett érem tervezetét" 21 . Csakhogy ezen a felvételen már kétoldalas érmet találunk: Előoldal: Ugyanaz a lantját pengető dalnok, mint a
