Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Történettudományok - Raýman János: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékérme

RAÍMAN J.: A PÉCSI DALÁRDA FÉLÉVSZÁZADOS JUBILEUMÁNAK EMLÉKÉRME 109 nagyméretű bronzöntvénynél. De alig észrevehetően megváltozott a körirat. Egyrészt más a betűk típusa. A legszembetűnőbb az S betűk változása. Ezek hosszabbak lettek és elkeskenyedtek. Alsó száruk már egészen a betűsor alá hajlik. További eltérés az, hogy a felirat megrövidült. A SZABAD KIRÁLYI helyett, csak a SZAB. KIRÁLYI fért el. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a művész, a kifogásolt „túlzott egyszerűség" csökkentésére átírta a feliratot, kissé hosszabb és díszesebb betűkkel, de a dalnok alakját változatlanul meghagyta. Mivel tudjuk, hogy a pályázat kiírása egyoldalas plakettre szólt, ezért furcsállható az érem hátoldalának megjelenése. Úgy véljük, hogy ez, a művész eredeti megoldása lehetett a zsűri által kifogásolt hiányosságra, hogy az érmen semmi pécsi nincsen és mint kiíró ehhez ragaszkodik. Nos, Szamosi valamilyen hozzátoldás kedvéért nem áldozta fel a dalnok és a felirat alkotta teljesen befejezett szép kompozíciót. Inkább még egy oldalt mintázott, hogy a pécsi bírálók kívánságait maradéktalanul teljesíthesse. 3. ábra. A Pécsi Dalárda szignálja Az újonnan komponált hátoldal közepére a pécsi székesegyház sziluettszerű képe került. Ezt veszi körül köriratban a dalárda jelmondata: Édes hazánk, kedves dalunk: érted élünk, érted halunk. Mivel a pályázati kiírás a jelige szövegén kívül dallamának kottáját is ajánlotta, a művész erre érmeknél eléggé szokatlan megoldást választott, a köriraton kívül a dal kottáját helyezte el. így nem csak a jelmondat szövege, hanem dallama is rákerült az utókornak szánt emlékéremre. A szignál szövegét és kottáját a 3. ábrán mutatjuk be. Az érmen a templom alatt, a köriratot elválasztva a művész mesterjegye látható, a körirathoz képest fejreállítva, amely eredetisége és ritkasága miatt érdemel figyelmet. Ez a mesterjegy sem a HUSZÁR-PROCOPIUS feldolgozásban, sem a GOSZTONYI-MÉSZÁROS mesterjegy-gyűjteményben nem található

22

. 4. ábra. Szamosi Soós Vilmos mesterjegye 5. ábra. A hátoldali gipszterv (Zalka Éva felvétele) Az elkészült gipszmintákat a redukció elvégzése után a dalárda megkapta és az „acél verőrudakkal" együtt még 1913-ban és a pécsi városi múzeumba letétbe helyezte

23

, A hátoldal egy gipszmintája átkerült a Baranya Megyei Levéltárba, ahol a dalárda iratok közt ma is őrzik. Négyzethez közelálló arányú téglalapon (270 x 278 mm) helyezkedik el a 242 mm-es átmérőjű, a gipszlap síkjából kiemelkedő éremkép. A verőtövek és az előoldali gipsz sajnos nem került elő.