Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható Múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, VI.

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) 129-137 Pécs, 1996 „Hallható Múzeum." Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, VI. | NÁDOR Tamás I 1. Tóth Géza vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora. Életrajzi adatok 1907. február 22-én született Pécsett. Édesapja az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak volt a pécsi főnöke. Édesanyja, Girardi Erzsébet, Girardi József fogorvosnak volt a leánya. Középiskoláit Kolozsváron végezte a piarista gimnáziumban, majd a budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1928-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett. Ugyanebben az évben a magyar tornászválogatott tagjaként részt vett az amszterdami ohmpián. 1929-ben került Pécsre. Az Erzsébet Tudományegyetemen, a Zechmeister László professzor vezette Kémiai Intézetben kezdett tudományos kutatómunkát a növényi és állati kitin kémiai szerkezeti azonosságról. Tudományos publikációi eredményeként nevét kezdték megismerni a szakmában. 1930-ban kémiából bölcsészdoktori disszertációt nyújtott be és doktori címet nyert. 1934-ben az I. Pécsi Bőrgyárban kapott állást. Innen indult bőripari tudományos karrierjéről beszélgettem Dr. Tóth Gézával és rögzítettem a hiteles várostörténeti információkat is tartalmazó interjút. Hangdokumentum: K-221. Tóth Géza vegyészmérnök beszél életéről, munkásságáról, valamint a pécsi borgyártás történetéről. Beszélgetőtárs: Dr. Nádor Tamás. A felvétel 1986. április 28-án készült Pécsett, Tóth Géza Felsomalom utca 19-21. sz. alatti lakásán. Mindenekelőtt a pécsi bőrgyártás múltjáról, történetéről kérdeztem. Tóth Géza: A pécsi bőrgyártás 1762-ben kezdődött, Höfler András alapította ezt tímárságot, itt ebben a Felsőmalom utcai házban, ahol most ülünk. Ez volt a Höfler bőrgyár első telepe. Amikor Höfler elhunyt, két gyermek maradt hátra: a 18-19 éves Anna és féltestvére, András. Minthogy az özvegy nem folytathatta a mesterséget, Anna leánya férjhez ment az első segédhez, Erreth Mátyáshoz, így általa a műhely Erreth tímársággá alakult. A fiatal Höfler András özvegyasszonyt vett feleségül, akinek szintén tímársága volt, a mai Rákóczi út 55-ben. Höfler itt folytatta a mesterséget. Innen telepedett át az 1870-es években a mai bőrgyár helyére, a Madarász-féle vashámorba, amely akkor már nem működött és olcsón meg lehetett vásárolni. Ezen az új telepen a két Höfler fiútestvér: Jakab és János, jó érzékkel korszerűsítette a gyárat, sok gépet szerzett be, melyek közül néhány még látható a Felsőmalom utcai várostörténeti múzeumban. A századfordulón kezdett el terjedni a felsőbőr gyártás. Lieber József, a gyár dolgozója, a németországi Freibergben megtanulta a krómbőrök gyártását és ezt be is vezették a Pécsi Bőrgyárban. A gyár fejlődése a balkáni háborúig tartott. Ekkor kereskedelmi hibát követtek el: rengeteg árut adtrak el hitelre, amelynek ellenértékét nem kapták meg. így a Höfler testvérek bőrgyára pénzügyi válságba került. Részvénytársasággá kellett átalakulniuk, hogy forgótőkéhez jussanak. A részvénytársaságnál a Zsolnay családnak volt jelentős részvénytöbbsége, továbbá a Pécsi Takarékpénztárnak, természetesen Höfleréknek, valamint az Erreth családnak. Errethék a Felsőmalom utca 19. sz. házban laktak, ahol Erreth Kálmán 1907-ig folytatta a tímárságot, melyet még nagyapja, Erreth Mátyás vett át a Höfler családtól. A 21. sz. házban Erreth Mátyás fia, Antal lakott családjával. Itt beszélgettem Tóth Gézával, abban a lakásban, mely még felesége, Erreth Klára dédszüleié volt. Mivel a belvárosban már nem lehetett folytatni a tímárságot, a műhely felszámolásakor vett takarékpénztári részvények beváltása után vásárolta meg a bőrgyári részvényeket. Erreth Mátyás dédunokája, Erreth Ede, aki a budapesti műegyetemen végzett. Mint gépészmérnök kapcsolódott be a pécsi bőrgyártásba, hogy modernizálja a már nagyon elavult gépészeti berendezéseket. Új gőzgépet helyeztek üzembe, megvalósult a cseres üzem bővítése. Jelentős mennyiségű részvényt vásárolt Róth Sándor is, aki fiatal könyvelőként került a gyárba. Tehetséges, törekvő fiatalember lévén, lassan átvette a gyár irányítását, és amikor részvénytársasággá alakult, igazgatóvá nevezték ki. Ezidőben - különösen az I. világháború idején - a gyár pénzügyileg nagyon jól megalapozottá vált. Róth Sándor olcsó nyersbőröket tudott megvásárolni a hadsereg által levágott állatokból és ezeknek a bőrét kikészítették, amit a háború alatt jól lehetett értékesíteni. Róth jó érzékkel megvásárolta a Bőrgyár környékén lévő telkeket, kb. 15-20 hold területet, ami biztosította, hogy a Bőrgyár ilyen szép nagy területen fejlődhetett ki.