Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható Múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, VI.

130 A JANUS PANNONTUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) 1. Tóth Géza (1907-1990). 3. A Bőrgyár laboratóriumában. 2. Tóth Géza és felesége, Erreth Klára 50. házassági évfordulójukon. Tóth Géza: 1921-ben nagy tűzvész pusztította el a gyár faépületeit, azonban a biztosítási összegből újra talpra tudott állni. Ebben az időben új terveket vásárol­tak meg az egyik brünni gépgyárból. Ezáltal azt a tervet valósították meg, mely tulajdonképpen az őse a legmo­dernebb bőrgyári technológiának. S bár a termelés nagy mértékben emelkedett, a minőség nem volt egészen megfelelő, így a verseny a többi bőrgyárral rendkívül élessé vált. A gyárnak gondoskodnia kellett jó szakem­berről, aki a termelési viszonyokat modernizálja. A 30-as évek legelején Róth Sándor Friede Oswald német szak­embert alkalmazta, aki már több bőrgyárban végzett hasonló rekonstrukciós munkát. Elsősorban a talpbőrök előállításának volt kiváló szakértője, aki új, jól tömött talpakat készített. Ezáltal a termelés állandóan fokozó­dott. Erreth Ede új impregnáló hordókat tervezett, amelyek kitűnően alkalmasak voltak a nehéz talpbőrök előállítására. Evvel párhuzamosan a juhbőrgyártás is megindulhatott, ami igen gazdaságos volt, mert a beho­zatali vámok elmaradása jelentős nyereséget hozott a gyárnak. Róth Sándor kitűnő gazdasági érzékkel felismer­te, hogy a juhbőrgyártásban nagy fantázia van. Ezt később díszműgyártással is bővítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom