Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Régészet - Sonkoly Károly: Két pécsi ház. (A Szent István tér 9. sz. Orlovics- és Sey házak)

126 11. ábra. Az utcai épület földszinti alaprajza Táky J. tervlapján (1878) "firenzei stílus" legjelentősebb emléke a városban. Elképzelhető, hogy az utóbbiban hivatalnokoskodó Dr. Sey Ernőt ez is motiválta lakóháza tervének átformálásánál. Az emeleti ablakok keretelése viszont a római érett reneszánszra vezethető vissza - például a római Cancelleriára (PEVSNER, 133. ill.) - persze a német neoreneszánsz közvetítésével, ahol a motívum az 1830-as években bukkant fel. (MILDE, passim) Az 1879 tavaszára elkészült ház homlokzata a szigorú, vagy érett historizmus építészetének kvalitásos emléke. A földszinti ablakoknál a firenzei korareneszánsz, az emeletieknél pedig a római érett reneszánsz motívumai jelentkeznek. Ezzel mintegy jelzi a stílus korai szakaszából a kifejlett neoreneszánszba való átmenetet, amely inkább a cinquecentoból merít. (SÁRMÁNY, passim.) Táky Józsefnek a Megye u. 4. sz. házhoz egy évvel később, 1879-ben megrajzolt homlokzatterve már ennek jegyeit mutatja. Az átmeneti stílusperiódus szépen megfigyelhető a század harmadik negyedének német építészetében (pl. BÖRSCH-SUPAN, 174-177., Abb. 102., 580., 582.), s jelentős képviselője az internacionális működésű Ludwig Bohnstedt (1822-1885). (DOLGNER, passim) Homlokzatai láttán feltűnik, hogy a pécsi kismester szinte naprakészen ismerte és alkalmazta a távoli központok kortárs építőművészetének eredményeit. Ezt az egyre szélesebb körben elterjedő építészeti mintakönyvek és szakfolyóiratok még jórészt feltárásra váró hatásának tulajdoníthatjuk. (KOMÁRK 1982.35-36.). A főépület emelésével egyidőben a kerti házat is átalakították. ÉK-i sarkához újabb, féltetős helyiséget toldottak, amelynek mennyezetét, s a két szobát is historizáló stílusú, ornamentális festéssel díszítették. A D-i oldal tornácának íves árkádjai közül a K-i kettőt egyenes záródásúra építették át és beüvegezték. A tornácot falakkal osztották három részre. A Ny-i szoba D-re, a tornácra néző két ablaka helyett egyet létesítettek. Megszüntették a konyha szabadkéményét, s az É-i falnál zárt tűzhelykombinátot építettek. A jelenlegi nyeregtető és kémény is ekkor készült. A padláson látszik az oromfalak toldása. Sey Ernő valószínűleg nemsokára elköltözhetett a házból, amely a telekkönyv 1880-as bejegyzése szerint a Sey örökösöké, de az 1885-ös összeírásban a Scitovszky tér 9. (közben átszámozták a házakat) tulajdonosai már Sey Karolin, Malvin és Mariska, a három nővér. (MADAS