Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Néprajztudomány - Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz

LAMBRECHT KÁLMÁN ÉS A NÉPRAJZ 187 2. ábra. Egy lap Lambrecht Kálmán gyűjtési naplójából, 1907 (Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény). Néprajzi érdeklődésének kibontakozása Pancsován, gimnazistaként ismerte meg Herman Ottó műveit, köztük a nagy tudós néprajzi írásait is. így emlékezett meg erről Az ősember (1926) című könyvének előszavában: „E könyv harmadik fejezetében, az ember állati eredetét bizonyító csökevényes szervek során szó van a vakbél féregnyúlványáról. Az embernek ez a sorvadó szerve jó húsz évvel ezelőtt ágynak döntött egy kis diákot. Dél-Magyarország Duna menti végvárának, Pancsova gimnáziumának negyedik osztályában faragta a padot 1904-ben az említett kis diák, aki máig is hálásan gondol szülővárosa polgári leányiskolájának igazgatónőjére, mert kosárszám bocsátotta a krízis múltával rendelkezésére a Természettudományi Közlöny köteteit, az elsőtől az akkor megjelent utolsó füzetig. Kerek egy hónapig egyebet sem tett e sorok írója— mert б volt az appendicitisben megbetegedett kis diák —, mint kivonatolta a Közlöny tartalmas köteteit, elsősorban is Herman Ottónak e folyóirat hasábjain megjelent örökszép írásait." Első néprajzi gyűjtéseit is Herman Ottó műveinek hatása alatt végezte, még gimnazistaként. Legelső gyűjtésének időpontját visszaemlékezéséből és fennmaradt naplójából napra pontosan tudjuk. 1907 augusztusában a vakáció egy részét anyai nagynénjénél, Karátsonyi Miklósnénál a Torontál megyei Beodrán töltötte. Rendszeresen járta a környékbéli mezőket, pillangókat és bogarakat gyűjtött. „Egyik ilyen bogarász-kirándulás után — írta visszaemlékezésében — a falu szélén elhagyottan búslakodó szélmalom-rom árnyékában pihentem meg. Darab ideig elnézegettem Karátsonyi Aladár gróf szép kastélya-