Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Néprajztudomány - Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz
188 HÁLA JÓZSEF 3. ábra. Lambrecht Kálmán az 1910-es években (Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény). nak elém táruló artisztikus vonásait, s amikor beleuntam a kastély távoli szemléletébe, bekukkantottam a szélmalomba. Poros volt, már nem is nyikorgott. Vitorlájának már csak a nagybálványa meredt az égnek. Sebtiben felvázoltam a szerkezetét—bizony hiányos vázlat lett belőle, hiszen alig volt már belső kereke is. Mikor azután előkerült a tulajdonosa, a talán még szélmalmánál is ütött-kopottabb Szőkeü János — ezt a nevet olvasom 1907. augusztus 26-i naplómban —, kifaggattam a mesterszavakat is belőle." (118.127. o.) A fennmaradt naplóból kiderül, hogy ugyanazon a napon a „gémeskút mesterszava"-it is lejegyezte Szőkeli János (78 éves) „bemondása után" (1—2. ábra). 11 Ugyanebben a naplóban találjuk az 1908-ban készített néprajzi jegyzeteit és gyűjtéseinek eredményeit is. Amikor 1907-ben Budapestre került, elküldte Herman Ottónak a beodrai szélmalomról gyűjtött adatait. Erről később így emlékezett meg: „Ezzel a gyenge vázlattal és hiányos mesterszótárral jöttem föl ugyanazon év őszén Budapest egyetemére — filozoptérnek. Egy szép napon azután nagyot és merészet gondoltam: 11 Lambrecht Kálmán hagyatéka. Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény. elküldtem szógyűjtésemet Herman Ottónak. Az öreg úr pedig—máig is híven megőrzött levelében—meghívott, látogassam meg az intézetében, az Ornithologiai Központban... Ebben a József körúti csöndes laboratóriumban fogadott Herman Ottó. Első látogatásom eredménye az volt, hogy felbiztatott: ha már á-t mondtam, mondjak b-t is: ha egy szélmalmot felvettem néprajzilag, járjam be és vegyem fel a többitis. Segítségemre volt jótanácsa, útbaigazításon felül anyagilag is. Ennek a segítségnek köszönhetem, hogy hamarosan elkészültem a magyar szélmalom monográfiájával." (118.128. o.) E találkozás azt is eredményezte, hogy Herman Ottó tanítványának és munkatársának fogadta LambrechtKálmánt és e kapcsolat a nagy tudós haláláig tartott. Herman Ottó munkatársa Lambrecht Kálmán 1907-től 1914-ig, Herman Ottó haláláig mesterének munkatársa volt (3. ábra), akinek néprajzi kutatásaihoz is segítséget nyújtott. Madártani és néprajzi kutatásokat egyaránt végzett és ebben az időszakban döntötte el, hogy paleontológus lesz: .Amikor az első könyvem első példányát letettem Herman Ottó asztalára: az öreg úr alternatíva elé állított: besegít vagy a Néprajzi Múzeumba, vagy magához vesz a Központba. Ezt az utóbbit kértem—noha a Múzeum-kávéház nyelvész-asztala etnográfiai karriert jósolt számomra. Csakhogy nekem akkor már az ósélettudomány legelhanyagoltabb vadászterülete: a kihalt madarak elnémult világa járt az eszemben." (118.128.0.) A Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárában őrzött, Herman Ottó hagyatékából oda került levelek és feljegyzések bizonyítják, hogy Lambrecht Kálmán mennyi segítséget nyújtott Herman Ottó néprajzi kutatásaihoz. Ezekközött, az irodalmi, könyvészeti adatgyűjtéseken 12 kívül megtalálható A debreceni fuvarozás című kézirat is, amelyetZo/ía/ Lajos gyűjtése alapján, Herman Ottó megbízásából Lambrecht Kálmán készített el. 13 Mesterétől többekközöttaztafeladatotkapta, hogy a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv című folyóiratokból adatokat gyűjtsön A magyar pásztorok nyelvkincse megírásához. Lambrecht Kálmán a szógyűjtésen és a rendszerezésen kívül a könyv felépítésére is javaslatot tett Herman Ottónak: „Az »Előtanulmányok« sajtó alá rendezése közben került e sorok írója Herman Ottó oldalára, azt a megbízást nyerve, hogy a már együtt levő szókincset rendezze és pótolja ki az irodalom adataival. Feladatomat a rendelkezésre álló időhöz mérten el is végeztem, a szótár sajtó alá rendezésében azonban nem volt részem. Amikor a szókincset feldolgozásra átvettem, olyan tömeggel állottam szemben, a melynek alfabetikus 12 Ethnológiai Adattár 4324,4326,4338,4341,4377,4378,5013, 5018, 5149, 5208. 13 Ethnológiai Adattár 5039. Vö. 5037, 5038, 5040.
