Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Történettudomány - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban

„HALLHATÓ MŰZEUM" 207 Ottó. Ö állította össze a bibliográfiáját a Várkonyi féle irodalomtörténetnek. Várkonyinál lakott sokszor Kodolányi, amikor Pécsre jött. Közöttük igen nagy munkatársi kapcsolat is volt, szerintem a Várkonyi gondolatvilága és szellemtörténészi anyaga inspirálta Kodolányit biblikus tárgyú regényeinek megírására. [. ..]" HANGDOKUMENTUMOK : K—5. VÁRKONYI NÁNDOR beszél Petőfi kutatásáról. — Várkonyi Nándor emlékműsor. K—94. KODOLÁNYI JÁNOS üzenete a pécsi írókhoz. „Szántó Tibor pécsi újságíró volt. Amikor ő lett a Dunántúl szerkesztője és a pécsi írócsoport vezetője, általános megütközést, döbbenetet keltett. Később azonban kiderült, hogy ez a fiú, aki ilyen idegenként jelent meg közöttünk, kitűnő tehetség, és ahogy múlták a napok, hónapok, évek, egyre inkább kiderült, milyen tisztességes ember, aki nagy írói kvalitásokkal is rendelkezik. Azt hiszem, ha fiatalon, 42 éves korában, nem hal meg, akkor a mai magyar irodalomnak egészen elsőrangú képviselője lenne. [...] A Dunántúl с folyóiratot is úgy tudta egy rossz brossura folyóiratból felfejleszteni, hogy az ötvenes évek közepére versenyképes volt a fővárosi folyóiratokkal, sőt bizonyos értelemben jobb is. Azért volt jobb, mert mi azt tűztük ki célul, hogy a dunántúli írók pártolásán kívül azokat szerepeltessük, akik akkor a pesti folyóiratokban nem jelenhettek meg. [...] Jó érzés volt, hogy itt Pannóniában és annak fővárosában lehet irodalmi életet teremteni. Még arra is gondoltunk, hogy szuverén kis irodalmi köztársaságot hozunk itt létre, könyvkiadóval és heti lappal, a folyóiratnak is elég szép publicitása volt. Dehát aztán beugrott 56, amikor minden összeomlott, az írószövetség feloszlott, feloszlott a Dunántúl с folyóirat is, és jónéhány embert még le is tartóztattak, köztük a szerencsétlen Szántó Tibort is. [...]" HANGDOKUMENTUMOK : K—149, 152, 161, 162, 163, 231. CSORBA GYÖZÖ beszél életéről, a pécsi irodalmi életről, kortársakról. Verseit mondja. A felvételeket dr. Nádor Tamás készítette. K—288. CSORBA GYŐZŐ, mondja el emlékeit Galsai Pongrácról. A felvételt dr. Nádor Tamás készítette 1988-ban. Csorba Győző elmondja Galsai Pongrác halálára írott versét. Galsai utolsó levele Csorba Győzőhöz. Galsai Pongrác 1988. április 22-én reggel, életének 61. évében váratlanul elhunyt. A gyászjelentés mottója: ,,... megszűnhetett dobogni szíve — Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die." Pilinszky János összefoglaló A Janus Pannonius Múzeum "Újkori Osztályán 1980. január 1. óta működik a hangtár, melynek feladata mindazon hangdokumentumok felkutatása, gyűjtése, jelentős mértékben készítése, továbbá katalogizálása, nyilvántartása, amelyek Pécs-Baranyára vonatkoznak. E tanulmány célja, hogy szélesebb körben felhívja a figyelmet a hangtárban őrzött értékes, nem egy esetben megismételhetetlen dokumentumokra, és néhányuk ismertetésével bepillantást adjon a gyűjteménybe. Nem titkolt másik célja e közleménynek, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között megnehezült publikálási lehetőségek ellenére, e hasábokon kezdeményezze egy olyan sorozat megindítását, amely hiteles és szakszerű módon nyújt információkat régi jeles pécsi személyekről, kiegészítve a hangdokumentumok leírt szövegrészleteit korabeli fényképekkel, más írásos anyagokkal. Öt régi pécsi személynek a hangtárban őrzött visszaemlékezéséből olvasható néhány érdekes, jellegzetes szemelvény: Asszonyi László színművész, aki 1923—1927-ig volt színigazgató Pécsett. Róla, a régi pécsi színházi életről, műsorpolit'kajáról, gazdasági hátteréről mondja el forrásértékű emlékeit Asszonyiné Erdélyi Irma színésznő, fia dr. Asszonyi László, valamint Pager Antal színművész. — Nikelszky Géza (1877 —1966), a pécsi festőművészek „egykori nesztora", a modern magyar kerámia egyik megteremtője, nemcsak a Zsolnay gyár tervező művésze volt 1899—1952 között, hanem ügyes tollú költő, író is. 1959-ben mondta hangszalagra életének jelentősebb állomásait. Ezt közli a tanulmány, kiegészítve életművét újabb adatokkal és fényképekkel. — Lovász Pál (1896—1975) költő, a Janus Pannonius Társaság főtitkára, a Társaság 1931. június 10-i alakuló közgyűléséről, Babits Mihály pécsi tartózkodásáról, mecseki kirándulásáról beszél az archív hangszalagon. Megemlékezik a társaságukban volt Mohácsi Jenő íróról, költőről, műfordítóról, akinek életútját Siptár Ernő főiskolai tanár mondta 1968-ban hangszalagra. — Horváth Mihály (1903—1984) Pécs zenei életének egyik „nagy öregje". Lebilincselő stílusban elmondott önéletrajza egyúttal Pécs városa zenei életének is krónikája, hiszen mint zeneszerző, karmester, orgonaművész, a Pius Gimnázium, illetve különböző pécsi zeneoktatási intézmények tanára, igazgatója, hosszú évtizedeken át meghatározó módon járult hozzá a pécsi zenei élet fellendüléséhez. — Galsai Pongrác (1927—1988) író, szerkesztő, kritikus Pécsett született, és 4 év megszakítással 30 éves koráig Pécsett élt. Ez