Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Történettudományok - Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953

PÉCS A RÁDIÓBAN 303 címmel pedig Lackovich János riportját közvetítette december 16-án, Bp. I. hullámhosszán 21.20-kor.

51 Ugyanezen a napon látogatott Pécsre „Budinszky Sándor, a rádió ismert közvetítője, aki a ferencesek betleheménél készített rádió riportot" — közölte a Dunántúl. E riport december 19-én hangzott el délután 3 óra 50 perckor „Betlehem a virágos Pannoniában" címmel.

52 Ezen a napon a Dunántúl arról tájékoztatott, hogy elkészült a közművelődési könyvtár szabályrendelete (a könyvtár majd az Apácza utcában nyílik meg), továbbá arról is olvasható, hogy tavasszal teljes erővel megkezdik a mecseki tüdőszanatórium építését (amire a felszabadulás előtt már nem került sor), valamint a hadbavonultak hozzátartozói részére rendezett karácsonyi ünnepségre invitál. December 24-én, 15.20-kor ugyancsak Bp. I. hullámhosszán közvetítették a Szeráfi Kórusnak az előző alkalommal rögzített önálló karácsonyi hangversenyét Agócsy László vezényletével. A rádiósok dec. 16-i pécsi látogatásakor felkeresték a ciszterci rend pécsi Nagy Lajos gimnáziumának stúdióját. A tanév elején kezdte meg működését az országban elsőként e diákstúdió, amely hangrögzítéssel (lemezvágással) számos iskolai és városi eseményt, hangversenyt örökített meg. Budapest I. hullámhosszán 1942. nov. 24-én 18.35 — 18.50 között hangzott el először a pécsi diákstúdió hangfelvétele: „Mindent a hazáért. Pécs apró magyarjai köszöntik a harctéren küzdő apákat." A decemberi látogatás alkalmával a diákstúdióban készült hangfelvételt Bp. I. 1943. febr. 5-án közvetítette 16.000— 16.20-ig.

53 A Rádióélet képes beszámolót közölt a közvetítést vezető Budinszky Sándor tollából „A pécsi ifjú diákok" címmel. „A tréfacsináló Pécsi Öregdiákok derűjéből jutott már mindannyiunknak nemegyszer. Most megjelentek az utódok. Ök ugyan nem a nevettetés mesterei, de pécsiek és kis diákok. Olyat csináltak ezek a fiúk, ami ugyancsak egyedüláll az egész országban. Valóságos rádióstúdiót építettek a pécsi cisztercita gimnázium gyönyörű új épületszárnyának egyik lépcsőházmenti helyiségében.. ."

54 A diákok a pécsi hadikórházakban gyógyuló honvédek szórakozh-moll prelúdium és fuga (Fodor Kálmán — Győr). 2. Reger: Introduction és passacaglia (Peskó Zoltán — Budapest). 3. Vidor: Andante cantabile és finale (Szalay Lajos — Eger). 4. Liszt: Weinen, Klagen — változatok (Antos Kálmán — Szeged). Az Angster jubileumra szép kiállítású füzet jelent meg. „Látogatás a jubiláló gyárban és az orgonakiállításon. K. B." (Kocsis Béla) írása a Dunántúl 1942. nov. 1 T-i számában. „Ferences Betlehem." Rádióélet. XIV. évf. 52. számában képes műsorelőzetes. „Látogatás a pécsi ciszterci diákok stúdiójában". Dunántúl, 1942. jún. 24. — „Látogatás a pécsi Diák-stúdióban, amelyet a gimnazisták létesítettek és tartanak fenn." Pusztai-Popovics József riportja a Pécsi Napló 1943. jan. 31-i számában. — A pécsi diákstúdióban készült és a rádióban elhangzott hangfelvétel eredeti decelith-lemeze dr. Nádor Tamás magángyűjteményében, a kazettára átmásolt anyag a Janus Pannonius Múzeum Dokumentum Tárában. „A pécsi ifjú diákok". Budinszky Sándor képekkel illusztrált cikke a Rádióélet 1943. XV. évf. 5. számában. — „Egy beszédes példa: a pécsi ciszterci-gimnázium diákstúdiója." Rádió Újság. XX. évf. 5. sz. tatására rendszeres napi műsoradást kezdeményeztek, ez azonban abbamaradt, mert műsoradási joggal kizárólag a m. kir. Posta rendelkezett. 1943. február 1-én és 2-án ismét Pécsett jártak a rádió munkatársai. „Ez a megtiszteltetés annak a Pécsnek szól, amely a vidéki városok sorában az első helyre küzdötte fel magát. Pécs ma szociális berendezkedésben az ország elismerten első vidéki városa. A város vezetősége által indított kultúrprogram csaknem egyedülálló az országban. Közellátási szempontból is az élen jár a vidéki városok sorában, mert itt a város előrelátása és minden téren való éber gondoskodása biztosította a zavartalan ellátást. Ezek a szempontok indították a rádió vezetőségét, hogy a legrendezettebb pénztárcájú Pécs városát ismét megszólaltassa a mikrofon előtt" — írta a Dunántúl, majd közölte a két nap során elkészült riportokat. Papp Jenő műszaki tanácsos a várbástya kiszabadításáról, a hősök emlékművéről és Pécs szobrairól beszélt. Séta a városi múzeumban és Pécs római kori emlékeinek ismertetése. Elmondta Török Gyula. Furulyaoktatás a városi zeneiskolában, bemutatta Maros Rudolf tanár. Pécs irodalmi életéről Lovász Pál, képzőművészetéről Török Lajos ny. rendőrkapitányhelyettes beszélt. A székesegyházi énekkar szerepelt Mayer Ferenc vezényletével; Előre leírt „interjúk" voltak ezek, mit sem árulva el a nehéz körülményekről. Pécs közellátásáról Külley János tb. főjegyző szólott (minden bizonnyal pozitív kicsengéssel), Várnagy Elemér népjóléti tanácsnok ismertetése a népkonyháról, és a tollmellényakcióról készített riport jelez legfeljebb valamit abból, hogy háború dúl, idehaza közellátási nehézségekkel kell megküzdeni (bár e téren Pécs példamutató), és hogy az itthonmaradottak tollmellények készítésével igyekeznek a Don kanyarban az urivi hídfő áttörése után megfogyatkozott létszámú magyar katonákon segíteni. Az újság e napokban több cikkben búcsúztatta a „fiatal, daliás Pánczél Imre repülőhadnagyot", az ismert pécsi család fiát, aki az orosz fronton halt hősi halált. A pécsi színház akkori igazgatója, Hlatky László pedig bejelentette, hogy egy héten át minden színielőadás bruttó bevételének 10 %-át a honvédcsaládok megsegítésére ajánlja fel. A Dunántúl gyűjtésének eredményeként eddig 7041 pengő és 30 fillér gyűlt össze a honvédcsaládok javára. Mindez természetesen nem szerepelt a rádióriportokban, amelyek „Pécsi séták" címmel hangzottak el 1943. március 11-én, illetve április 5-én.

55 1943 tavaszáról való a pécsbányatelepi rendőrkirendeltség vezetőjének jelentése a belügyminiszterhez a bányatelepeken megfigyelt kommunista agitációról és szervezkedésről, a moszkvai rádió magyar adásának hatásáról és a május elsejei részleges bányászsztrájkról. „Hatóságom területén a bányamunkásság hangulata ezideig még kielégítő — tartalmazza a jelentés —, bár határozottan tapasztalható, hogy a bányászok a szélsőséges baloldali propaganda és különösen a Moszkvából irányított részben orosz, részben más titkos rádió propaganda révén kezd egészen balra tolódni... Megfi55 „Iskolák városa." Rádióélet. 1943. XV. évf. 9. sz.