Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Történettudományok - Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953

304 NÁDOR TAMÁS gyelésem és ennek alapján lefolytatott nyomozás során a f. évi április havában, nevezetesen április hó 8-án Wil­helm Péter, 49 éves, pécsi születésű, róm. kath. vallású, nős bányamunkást, volt orosz hadifoglyot, akinek fele­sége Daranyen Paula, oroszországi nő, a magyar állam és nemzet lebecsülése, valamint szabotázs cselekmé­nyekre való felbujtás miatt őrizetbe vettem és további eljárásra a m. kir. honvéd vezérkar főnökségének bíró­ságához Budapestre kísértettem, ahol azóta is vizsgálati fogságban van... Wilhelm Péter lakásán egy nagytel­jesítményű, európai vevő rádiókészüléken állandóan kommunista propagandát folytató idegen államok rádió leadásait hallgatta és ezen propaganda hírek hallgatását munkatársainak is lehetővé tette azáltal, hogy őket la­kására meghívta, a propaganda hírek leadása után annak tartalmát kommunista szellemben megtárgyal­ták és a bizalmába vont munkásokat arról igyekezett meggyőzni, hogy az oroszok győzelme esetén a munkás­ság helyzete Magyarországon lényegesen feljavulna." A jelentés további része a bányászok május elsejei rész­leges munkabeszüntetéséről számol be: „Nagy része lehetett a munkásság ezen elhatározásánál az orosz kommunista rádió május hó elsejét megelőző napokban folytatott azon propagandája, amelyben a magyar mun­kásságot a május hó elsejének megünneplésére szólí­totta fel. Hatóságom területén a bányamunkásság egy igen tekintélyes része ugyanis állandóan hallgatja a moszkvai és egy titkos rádió leadó magyar nyelvű kom­munista propagandáját, és ennek eredményeként szü­lethetett meg ezen majdnem általános állásfoglalásuk... Pécsbányatelep, 1943. évi május hó 7-én. A kirendeltség vezetője: Bánó Kálmán s.k. m. kir. rendőrfőtanácsos. 56 Wilhelm Péter bányászt 5 évi szigorított börtönbünte­tésre ítélték. 57 1943. május 3-án a rádió egyenes adásban közvetí­tette Bp. II. hullámhosszán 19.05-től a Filharmóniai Társaság hangversenyét a pécsi Nemzeti Színházból. Dohnányi Ernő vezényelt, közreműködött Takács Jenő, aki „Tarantella" című szerzeményét játszotta el. A Rádióújság beharangozó cikkében arról írt, hogy Pécs zenei élete észrevehetően fellendült, amióta Takács Jenő áll a Pécsi Zeneiskola élén. „A városi zeneiskolának mindinkább nagyobb jelentőségű szerep jut nemcsak Pécs városának, hanem az egész Dunántúl zenei életé­ben. Pécs кultúrprogramjának egyik legfontosabb pontja az ifjúság zenei nevelése." 58 A Dunántúl máj. 4-i, keddi száma közölte G. L. [Gálos László] kritikáját a hangversenyről, valamint arról, hogy „a kubáni híd­5G Baranya megyei Levéltár. Pécs v. főisp. biz. ir. 55/1943. 57 Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. k. 1924— 1944. A Baranya megyei tanács végrehajtó bizottságának megbízásából kiadja a Baranya me­gyei levéltár. Pécs, 1972. 243. p. 58 ,,Takács Jenő és Tarantellája". Rádió Újság, XX. évf. 18. sz. — Takács Jenő (1893— ) zeneszerző, zongoraművész, zenepeda­gógus. 1943—48 között a pécsi zenekonzervatórium igazgató­ja. Tarantella с zongorára és zenekarra írott művének 1943. máj. 3-i hangfelvétele dr. Nádor Tamás magángyűjteményé­ben. főnél vasárnap is támadó szovjet csapatokat visszaver­ték", továbbá, hogy Sztálin május elsejei felhívásában „győzelemig tartó harcot hirdetett" (ezt a Stefan i hír­ügynökségjelentette Stockholmon keresztül), hogy „hét­főn életbeléptek a húsjegyek, máj. 8-ig 20 dkg a fej­adag", és hogy hangversenyekkel, műsoros délutánok­kal szórakoztatják az egészségügyi zárlat alá helyezett honvédeket, a keleti hadszíntérről hazaérkezett IV. hadtest életbenmaradt 1200 katonáját. Május 2-án fo­gadták őket a pécsi főpályaudvaron. Esztergár Lajos polgármester beszédéből: „Alig egy éve, hogy Pécsről elindultak. Aggódó szeretetünk kísérte minden lépésü­ket. Tudtuk, hogy kötelességüket vitézül és mindhalá­lig teljesítik." Majd az újság beszámolója szerint vitéz Heszlényi József altábornagy — aki a Magyar Érdem­rend Közép-Keresztjéhez megkapta a Csillagot —, lé­pett a mikrofon elé: „Eskünkhöz híven teljesítettük kötelességünket, és ha az utolsó harcunk nem is volt szerencsés, de ezt az áldozatot meg kellett hoznunk a végső győzelem érdekében" — mondotta. A mikrofont a pécsi gimnazista diákok helyezték el a pályaudvar perronján, és a stúdióban decelith-lemezre vágták az elhangzott beszédeket. Röviddel az ünnepség befejezése után (melyről a napilap ezt írta: „a fellobogózott város közönségének lelkes ünneplése mellett, virágesőben vo­nultak szállásukra a csapatok") 59 a hadtestparancsnok vitéz Heszlényi József megjelent a diákstúdióban és udvariasan „elkérte" a fogadásról készített hangleme­zeket, így e rádiós szempontból is pótolhatatlan értékű felvételt nem sikerült az utókor számára megőrizni. És folytatódtak a pécsi rádióműsorok, mit sem árulva el az egyre súlyosbodó helyzetről. Június 19-én Bán János, 60 a pécsi zeneiskola tanára zongorázott Bp. I. hul­lámhosszán 11.15—11.40-ig. December 29-én Borsay Pál 61 zongoraművész szerepelt a rádió hangversenydo­bogóján (Bp. II. 20.05.) 1944. január 5-án Takács Jenő francia szerzők műveiből zongorázott Bp. I. hullám­hosszán 17.00—17.20-ig, a Rádióújság 13. számú fej­hallgatója szerint „érett tudással, gondos előadással... Vájjon M. Eugene Tisserand, a kitűnő francia zongo­rista játszik-e legközelebb a párizsi rádió műsorában magyar zeneköltő műveiből?" 62 Január 28-án Bp. I. Dunántúl, 1943. máj. 2. A Rádióélet 1943. XV. évf. 24. száma közli Bán János arcké­pét és rádióműsorát: Mozart: d-moll rondó. — Chopin: c-moll polonaise. — Brahms: g-moll rapszódia. — Bán János (1891 — 1979) zongoraművész és zenepedagógus. 35 évig működött Pé­csett. Bartóknak segítségére volt a török népdalok feldolgozásá­ban. (Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. 175. p. — Muzsika. 1961. IV. évf. 3. sz. 5. p.) Borsay Pál rádiókoncertjének műsora: Liszt: Petrarca szonett. — Kodály: Esik a városban. Székely keserves. — Dohnányi: Pastoral. - Borsay Pál (1921—1976) zongoraművész. 1952-től a pécsi zeneiskola, 1953-tól a pécsi zeneművészeti szakiskola tanáraként működött. Számos önálló hangversenyt adott. (Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs, 175. p.) Rádió Újság. XXI. évf. 3. sz. — Takács Jenő rádióműsora: Rameau: Les tendres plaints. — Daquin: A kakuk. — Ravel: Pavane. — Debussy: Babaszerenád; Cake Walk. — Ibert: A kis fehér csacsi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom