Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)
Történettudományok - Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953
304 NÁDOR TAMÁS gyelésem és ennek alapján lefolytatott nyomozás során a f. évi április havában, nevezetesen április hó 8-án Wilhelm Péter, 49 éves, pécsi születésű, róm. kath. vallású, nős bányamunkást, volt orosz hadifoglyot, akinek felesége Daranyen Paula, oroszországi nő, a magyar állam és nemzet lebecsülése, valamint szabotázs cselekményekre való felbujtás miatt őrizetbe vettem és további eljárásra a m. kir. honvéd vezérkar főnökségének bíróságához Budapestre kísértettem, ahol azóta is vizsgálati fogságban van... Wilhelm Péter lakásán egy nagyteljesítményű, európai vevő rádiókészüléken állandóan kommunista propagandát folytató idegen államok rádió leadásait hallgatta és ezen propaganda hírek hallgatását munkatársainak is lehetővé tette azáltal, hogy őket lakására meghívta, a propaganda hírek leadása után annak tartalmát kommunista szellemben megtárgyalták és a bizalmába vont munkásokat arról igyekezett meggyőzni, hogy az oroszok győzelme esetén a munkásság helyzete Magyarországon lényegesen feljavulna." A jelentés további része a bányászok május elsejei részleges munkabeszüntetéséről számol be: „Nagy része lehetett a munkásság ezen elhatározásánál az orosz kommunista rádió május hó elsejét megelőző napokban folytatott azon propagandája, amelyben a magyar munkásságot a május hó elsejének megünneplésére szólította fel. Hatóságom területén a bányamunkásság egy igen tekintélyes része ugyanis állandóan hallgatja a moszkvai és egy titkos rádió leadó magyar nyelvű kommunista propagandáját, és ennek eredményeként születhetett meg ezen majdnem általános állásfoglalásuk... Pécsbányatelep, 1943. évi május hó 7-én. A kirendeltség vezetője: Bánó Kálmán s.k. m. kir. rendőrfőtanácsos. 56 Wilhelm Péter bányászt 5 évi szigorított börtönbüntetésre ítélték. 57 1943. május 3-án a rádió egyenes adásban közvetítette Bp. II. hullámhosszán 19.05-től a Filharmóniai Társaság hangversenyét a pécsi Nemzeti Színházból. Dohnányi Ernő vezényelt, közreműködött Takács Jenő, aki „Tarantella" című szerzeményét játszotta el. A Rádióújság beharangozó cikkében arról írt, hogy Pécs zenei élete észrevehetően fellendült, amióta Takács Jenő áll a Pécsi Zeneiskola élén. „A városi zeneiskolának mindinkább nagyobb jelentőségű szerep jut nemcsak Pécs városának, hanem az egész Dunántúl zenei életében. Pécs кultúrprogramjának egyik legfontosabb pontja az ifjúság zenei nevelése." 58 A Dunántúl máj. 4-i, keddi száma közölte G. L. [Gálos László] kritikáját a hangversenyről, valamint arról, hogy „a kubáni híd5G Baranya megyei Levéltár. Pécs v. főisp. biz. ir. 55/1943. 57 Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. k. 1924— 1944. A Baranya megyei tanács végrehajtó bizottságának megbízásából kiadja a Baranya megyei levéltár. Pécs, 1972. 243. p. 58 ,,Takács Jenő és Tarantellája". Rádió Újság, XX. évf. 18. sz. — Takács Jenő (1893— ) zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. 1943—48 között a pécsi zenekonzervatórium igazgatója. Tarantella с zongorára és zenekarra írott művének 1943. máj. 3-i hangfelvétele dr. Nádor Tamás magángyűjteményében. főnél vasárnap is támadó szovjet csapatokat visszaverték", továbbá, hogy Sztálin május elsejei felhívásában „győzelemig tartó harcot hirdetett" (ezt a Stefan i hírügynökségjelentette Stockholmon keresztül), hogy „hétfőn életbeléptek a húsjegyek, máj. 8-ig 20 dkg a fejadag", és hogy hangversenyekkel, műsoros délutánokkal szórakoztatják az egészségügyi zárlat alá helyezett honvédeket, a keleti hadszíntérről hazaérkezett IV. hadtest életbenmaradt 1200 katonáját. Május 2-án fogadták őket a pécsi főpályaudvaron. Esztergár Lajos polgármester beszédéből: „Alig egy éve, hogy Pécsről elindultak. Aggódó szeretetünk kísérte minden lépésüket. Tudtuk, hogy kötelességüket vitézül és mindhalálig teljesítik." Majd az újság beszámolója szerint vitéz Heszlényi József altábornagy — aki a Magyar Érdemrend Közép-Keresztjéhez megkapta a Csillagot —, lépett a mikrofon elé: „Eskünkhöz híven teljesítettük kötelességünket, és ha az utolsó harcunk nem is volt szerencsés, de ezt az áldozatot meg kellett hoznunk a végső győzelem érdekében" — mondotta. A mikrofont a pécsi gimnazista diákok helyezték el a pályaudvar perronján, és a stúdióban decelith-lemezre vágták az elhangzott beszédeket. Röviddel az ünnepség befejezése után (melyről a napilap ezt írta: „a fellobogózott város közönségének lelkes ünneplése mellett, virágesőben vonultak szállásukra a csapatok") 59 a hadtestparancsnok vitéz Heszlényi József megjelent a diákstúdióban és udvariasan „elkérte" a fogadásról készített hanglemezeket, így e rádiós szempontból is pótolhatatlan értékű felvételt nem sikerült az utókor számára megőrizni. És folytatódtak a pécsi rádióműsorok, mit sem árulva el az egyre súlyosbodó helyzetről. Június 19-én Bán János, 60 a pécsi zeneiskola tanára zongorázott Bp. I. hullámhosszán 11.15—11.40-ig. December 29-én Borsay Pál 61 zongoraművész szerepelt a rádió hangversenydobogóján (Bp. II. 20.05.) 1944. január 5-án Takács Jenő francia szerzők műveiből zongorázott Bp. I. hullámhosszán 17.00—17.20-ig, a Rádióújság 13. számú fejhallgatója szerint „érett tudással, gondos előadással... Vájjon M. Eugene Tisserand, a kitűnő francia zongorista játszik-e legközelebb a párizsi rádió műsorában magyar zeneköltő műveiből?" 62 Január 28-án Bp. I. Dunántúl, 1943. máj. 2. A Rádióélet 1943. XV. évf. 24. száma közli Bán János arcképét és rádióműsorát: Mozart: d-moll rondó. — Chopin: c-moll polonaise. — Brahms: g-moll rapszódia. — Bán János (1891 — 1979) zongoraművész és zenepedagógus. 35 évig működött Pécsett. Bartóknak segítségére volt a török népdalok feldolgozásában. (Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. 175. p. — Muzsika. 1961. IV. évf. 3. sz. 5. p.) Borsay Pál rádiókoncertjének műsora: Liszt: Petrarca szonett. — Kodály: Esik a városban. Székely keserves. — Dohnányi: Pastoral. - Borsay Pál (1921—1976) zongoraművész. 1952-től a pécsi zeneiskola, 1953-tól a pécsi zeneművészeti szakiskola tanáraként működött. Számos önálló hangversenyt adott. (Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs, 175. p.) Rádió Újság. XXI. évf. 3. sz. — Takács Jenő rádióműsora: Rameau: Les tendres plaints. — Daquin: A kakuk. — Ravel: Pavane. — Debussy: Babaszerenád; Cake Walk. — Ibert: A kis fehér csacsi.