Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány II. A Blackwell által összeállított jellemrajzok

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY II. 161 szélesedő, nemes homloka túl nagy volt arcvonásaihoz képest. Bezerédy kissé eltorzította arcának nyájasságát, hogy helyet adjon az emberbarát és íilozóius nagy gondolatai kifejezésének, melyeknek célja, hogy valami csodás változást hozzanak szegény világunkba. Amikor kikiáltották a köztársaságot (9), Bezerédy a képnek csak a derűs oldalát látta, és úgy képzelte, hogy a hazaíiak csodás álmai és az emberbarát utópisztikus látomásai most megvalósulhatnak. Mivel igen biztos volt a dolgában, nem habozott magát kikiáltani hűséges, megbízható köztársaságpártinak, és valóban ő Bezerédy őszintén hitt is az emberi testvériségben, egyenlőségben, a népek méltóságában, az emberi jogokban és más egyébben, jóban is, melyeket mint a parfümöt, ékszereket és egy halom tetszetős, de értéktelen dolgot akkor éppen Franciaországból hoztunk be - a legújabb párizsi divat szerint. GÖRGEY ARTÚR Egy elegáns történész nagyon helyesen megfigyelte és megjegyezte: „ ... / francia nyelvű szövegrészlet" és ez sajnos olyan látványosság volt, melyet Magyarországnak végig kellett néznie, amikor Kossuth Görgeíre ruházta a katonai hatalmat azzal, hogy főseregünk főparancsnokává nevezte ki. Előkelő, de elszegényedett magyar protestáns családból származik, mely réges-régen telepedett le Szepes vármegye egyik egyhangú vidékén. Görgey ebben a megyében született 1818-ban, s ezért magyarnak kell tekintenünk. Csak gyermekkorát töltötte szülőföldjén. Igen fiatal korában küldték Alsó-Ausztriába, Tullnba katonai akadémiára. Tanulmányai befejezése után belépett a magyar nemesi gárdába, és öt évi szolgálat után - öt év tétlenség Bécsben, a palota lakosztályának őrizetével, testőri kötelességekkel, és a parádézás a csodálatos egyenruhában állami ünnepeken, szóval ha ez szolgálatnak nevezhető - megkapta hadnagyi kinevezését a nádori .. .-ben, egy seregben, mely ekk ' Csehországban állomásozott, amikor Windischgrátz volt a főparancsnoka a seregnek. Úgy tűnik. Görgeyt kissé mellőzték tiszttársai és mivel egyre növekvő érdeklődés támadt benne a tudományos elfoglaltságok iránt, elhagyta a hadsereget és szorgalmasan tanulta a kémia tudományát Prágában, egy laboratóriumban. Rettenbach professzor irányítása alatt igen nagy jártasságra tett szert ebben a tudományban, s úgy mondják, több érdekes cikket is publikált egy német tudományos folyóiratban. Elegendő tudást elsajátítva, ezzel is felhagyott; feleségül vett egy francia nevelőnőt, és egy kis birtok művelésével foglalkozott, melyet egy nagynénjétől örökölt, s amely birtok szülőföldjén volt. A márciusi események után Görgei belépett a nemzeti hadseregbe kapitányi rendfokozattal, és Liege-be küldték, hogy fegyvereket szerezzen. Visszatérésekor előléptették, és a horvát betörés idején katonai különítmény élén a Csepel-szigetre küldték, arra az esetre, ha Jellasich elérné a folyót. Akkor történt az, hogy Görgei megkezdte politikai pályafutását gróf Zichy Ödön kivégzésével, egy kegyetlen és szörnyű bűntettel, melyet nem lehet menteni vagy enyhíteni. (10). Szegény Ödön grófot 1844. szept. 29-én vették őrizetbe és másnap a Csepel-szigeten a Görgei vezette hadbíróság elé került, ahol halálra ítélték és azonnal felakasztották. És miért? Pusztán azért, mert történetesen volt a kocsijában néhány példány a Császári Nyilatkozatból (Imperial Proclamation), melyet Jellasich nyomatott ki, és egy levél, menlevél Roth generálistól. Természetesen meggondolatlanság volt Ödön gróftól, hogy ilyen dokumentumokat hordott magánál, és ha nem sikerült is kielégítő magyarázatot adnia arra, hogy hogyan kerültek tulajdonába azok az iratok; és ha a magyarázat kicsit is elfogadható volt, ez elég lett volna az ellenséggel való összejátszás vádjának érvénytelenítéséhez, amely miatt halálra ítélték. Mindent figyelembe véve, semmi sem hozható fel enyhítésként Görgei tettével kapcsolatban. Ott ő volt a legmagasabb rangú tiszt, de nem volt törvényes joga bíróság elé idézni Zichyt, és nem volt törvényes joga magát a hadbíróság elnökének kinevezni. Természetesen át kellett volna adnia az ügyet egy magasabb fórumnak, és nem lett volna szabad ítélkeznie. Ez a tett nem más, mint közönséges gyilkosság, melyet Görgei nem habozott elkövetni azért, hogy előnyökhöz jusson. E tekintetben sikeresnek mondható a cselekedete, hiszen egy arisztokrata felakasztása egy demagóg politikai párt szavazatát szerezte meg neki, és több mint valószínű, hogy ez a tett vezetett példa nélkül álló előrelépéséhez. Belátható, hogy Görgei -