Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Sarkadiné Hárs Éva: A pécsi képzőművészeti élet 20 éves (1944–1963)

KÉPZŐMŰVÉSZET PÉCSETT 309 Hivatal a pécsi képzőművészeket kérte fel. A pécsváradi járás községeiben készült műveiket a Járási Tanács termében rendezett kiállításukon mutatták be a megbízott (festőművészek: Bizse János, Buday Lajos, Gádor Emil, Kelle Sándor Martyn Ferenc és Soltra Elemér. A kiállítás bezárása után a képeket a községi tanácsok kaptak meg. 1955-ben a Városi Tanács Népművelési Osztálya „Ünnepi heteket" rendezett, amelynek a későbbiek során évről évre megújuló programjában a, képzőművészeik kiállításai is szerepeltek. A Múzeum Rákóczi úti termében Martyn Ferenc festményeiből „Dunántúli tájiak" címmel nyílt tárlat ezúttal, maradandó élményt nyújtva a somogyi és baranyai táj púpos domboldalainak gazdag barna-zöld árnyalatairól, hullámzó ritmusáról. Augusztus 28-án Simon Béla „Baranyai képek"-ből rendezett kiállítást ugyanitt, több figurális kompozicióval, a falusi életből merített jelenetekkel. Az őszi tárlatot ez évben két helyen: a Janus Pannonius utcai MSZT székház nagytermében és a Múzeum Rákóczi úti helyiségében rendezték meg. Ott az olajfestményeket, itt a grafikai anyagot; láthatta a közönség. A kiállításon bemutatásra ke^rültek a Megyei és Városi Tanács által meghirdetett képzőművészeti pályázat alkotásai is. „Baranya múltja- és jelene" legsikerültebb alkotásainak, valamint a legjobb pécsi vonatkozású festményeknek volt esélyük a pályadíjak elnyerésére. A tárlatra beküldött közel háromszáz műből kb. hetven került kiállításra. A pályázati kiírás értelmében a művésznek kompozíciós vázlatot kellett készítenie, amelynek egy részletét azonban külön, befejezettem meg kellett alkotnia. A Tanácsok ígéretet tettek arra; vonatkozóan, hogy a pályadíjjal kitüntetett vázlatok kivitelezésére megbízást adnak. Erre aztán nem került sor, így a nagy tervekből ránk csupán a vázlatok maradtak. A Megyei Tanács első díját Erdősi András: Csertetői sortűz című képe nyerte, a másodikat Soltra Elemér: Tárlatlátogatók с vízfestménye. A harmadikat megosztotta a bírálóbizottság Gádor Emil „1905-ös parasztfelkelés Baranyában" és Simon Béla „Kútnál" с kompozíciója között. A Városi Tanács díjával négy művészt tüntettek ki: Buday Lajos „Pécsi szőlősházak", Cseh László „Tettye", Gádor Emil „Pécsi ősz" és Farkas János „Leányfej" с márványszobra érdemelte ki a zsűri elismerését. A kiállítás egyik legszebb darabja volt Kolbe Mihály „Zrínyi" с mozaikja, amelyet a Megyei Tanács meg is vásárolt a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum részére. Kár, hogy a kitűnő terv kivitelezésére

1 Kolbe mindmáig nem kapott megbízást, így legalább a kidolgozott részlet — a színes lapocskákból erőteljesen formált Zrínyi fej — elhelyezésiére kellene lehetőséget találni. 1956 tavaszán megnyílott az első pécsi Országos Kiállítási, a Pécsi Ünnepi Hetek keretében. A Munkacsoport egyik legnagyobb gondja volt a megfelelő kiállítóhelyiség hiánya. Végül is két helyen rendezték meg a nagyszabású seregszemlét: a Járási Tanács nagytermében, ahova jelentős költséggel külön vendégfalaikat kellett készíttetni a képek felfüggeszthetősége érdekében, és Siklóson, a vár emeleti termeiben. Az ünnepélyes megnyitóra, amelyet Mihályffy Ernő művelődési miniszterhelyettes tartott, külön autóbusszal érkeztek a budapesti képzőművészeti élet jeles képviselői, köztük a 92 esztendős Csók István is. A kiállítás legszebb darabjait Janus Pannonius emlékéremmel tüntették ki, ebből néhányan a pécsiek közül is részesültek. A Munkacsoport rendezői tevékenységében Végváry Lajos művészettörténész, a Képzőművészeti Főiskola tanára segédkezett,. A nagysikerű tárlat a város életének fontos kulturális eseménye volt, nemcsak képzőművészeinket, hanem az érdeklődő közönséget is bekapcsolta egy időre a művészi tájékozódás országos vérkeringésébe

1

, közelebb hozta a szélesebbkörű megismerés lehetőségéhez. Az országos kiállítás után a nyári erőgyűjtés következett: készülés az, őszi, megyei tárlatra. Az ellenforradalom eseményei azonban lehetetlenné tették a kiállítás megnyitását, amelyet, pedig már kiragasztott, plakátok hirdettek. Annál lendületesebben indult el a kiállítások sora a következő esztendőkben. A Munkacsoport 1957 évi jelentése 16 kiállítást sorol fel, köztük kettő olyant, amelyet a megyében, Szigetváratt és Mohácson rendeztek. Az egyéni bemutatkozókon kívül (Platthy György, Lantos Ferenc) a négyfelé csoportosult tagság négy különböző, kollektív tárlatot tartott s külön szerepeltek az iparművészek is. Július közepén a somogyi művészek rendeztek kiállítást, a Múzeum Káptalan utcai termeiben, amelynek viszonzásaképpen ugyanakkor a pécsiek tárlata nyílt Kaposvárott. Október 6-án, a Műcsarnok és a Munkacsoport közös rendezésében Martyn Ferenc 80 alkotásából nyílott nagyszabású kiállítás, a Járási Tanács termében. A megnyitót Achátz Imre, országgyűlési képviselő, a művészeti ügyek régi, telkes támogatója tartotta. A bemutatott festmények áttekintést nyújtottak a művész több évi munkássá-