Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)
Horvát A. Olivér: Mecseki gesztenyések
36 HORVÁT A. OLIVÉR bad 19,1 С fok alá süllyednie, míg a Balkánon ez az érték felmehet egészen 25,5 С fokig. Itt tehát kevésbé igényes. A Mecseken az életfeltételének a kontinentálitáshoz kötött értéke az itáliai és a balkáni között van (22,3 С fok). Mindezek alapján Rikli megállapítja, hogy a gesztenye szubmediterrán fa, melynek laza, káliumban gazdag, mély talajra van szüksége fejlett gyökérrendszere miatt. Régebben úgy vélték, hogy meszes talajon nem él meg, de Engler A. bebizonyította, hogy kalciumtartalmú talajon is tenyészik, ha ebben könnyen oldható kálium is található. A nálunk termő fajok közül a Déli Alpokban, Észak-Olaszországban és a Karsztvidéken Rikli szerint az Isopyrum thalictroides, a Stellaria holostea, a Vicia cassubica, a Trifolium ruberis, a Primula vulgaris, a Teucrium chamaedrys, a Lithospermum purpureo-coeruleum, a Symhytum tuberosum; a Linaria genistifolia és a Veronica spicata a gyakoribb ,,karakterfaj ai" (?) a gesztenyéseknek. A továbbiakban ismertetem Lüdi* (1941) nyomán a svájci Tesserete gesztenyéseit, tekintettel a mecseki viszonyokra. Tessereténél 532 m-re a tenger színe felett van a gesztenyés, 7 km-re Luganótól Dél-Tessinben, savanyú podzolos talajon acidifil flórával. Közös „karakterfajok" (?) a Mecsekkel: Castanea, Anthoxanthum, Melampyrum pratense, Solidago virga-aurea, Festuca heterophylla, stb. A tiszta gesztenyések eredetileg tölggyel, sőt bükkel kevert állományúak voltak, ezek másodlagosan alakultak át gesztenyésekké a többi fafaj eltávolításával. Ilyen gesztenyéseket lehet találni az Alpok déli lejtőjén, az északi Apenninekben; míg az Adriától keletre fekvő országokban gesztenyés tölgyeseket látunk, amelyekben uralkodik a molyhos tölgy, de van benne cser, kocsános, kocsántalan, magyar, sőt örökzöld tölgy (Quercus ilex) is. Soó 5 (1934) a Kőszegtől Rohoncig terjedő gesztenyésekről írva megállapítja, hogy azokban árnyékkedvelő elemek rétnövényekkel keverednek, de jelzi, hogy ez másfelé is így van. Ugyanezt lehet megállapítani a mecseki gesztenyésekről is. Éppen ezért a tabellán az oszlop első részében külön vettem már azokat a felvételeimet, melyekben az erdei fajok uralkodnak és a tabella második felében kü4 Lüdi, W.: Die Kastanienwälder von Tesserete. Beitrag zur Soziologie der Kastanienwälder am Südhang der Alpen. Berichte über das geobotanische Forschungsinstitut in Zürich für das Jahr 1940. 1941. p. 52. 5 Soó, R.: Vas megye szociológiai és florisztikai növényföldrajzához. Vasi Szemle 1934. p. 105. lön a réti elemekben bővelkedő felvételeket.. Egyébként az is közös vonása a mecseki, kőszegi és külföldi gesztenyéseknek, hogy csak a gesztenyéshez kötött karakterfajt nem igen sikerül kimutatni. Az elmondottakból következik azután az, hogy a fajok egyrésze a kőszegi gesztenyésben megtalálhatók közül hiányzik a Mecsekből, azért, mert ezek a fajok a kőszegi flórának az elemei és a Mecsekben más társulásokban sem teremnek. Ugyanígy több, a külföldi gesztenyésekből leírt faj azért nem található meg a mecseki gesztenyésekben, mert a mecseki flórából ökológiai, flóratörténeti és egyéb okokból hiányzik. Ugyanígy Horvát Ivo 6 (1938) sem nagyon tud karakterfajokat találni a gesztenyésekben. Ilyeneknek véli a gesztenyén kívül a Genista germanica-t, Genista tinstoria-t és húznia forsteri-t, de ezek a fajok a Mecseken és valószínűleg Horvátországban sincsenek a gesztenyésekhez kötve, ellenben jellemzők a mészkerülő erdőkre. Horvátországban is megvan az átmenet és kapcsolat a gesztenyések és a Querco-Carpinetum között. A gesztenyés tölgyeseket (Querco-Castanetum croaticum) I. Horvát a Quercion roboris petraeae Br.—Bl. 1932 asszociáció csoportba sorolja. Kétségtelenül nálunk is több e csoportba való eleme van a gesztenyéseknek, de van bennük Querco-Carpinetum elem is, de sok más jellegű karakterfaj társaságában (Quercetalia, Fagetalia és az említett réti fajok). Magában az erdőben a Festuca heterophyllás típus uralkodik. Ez megvan Horvátországban is. Míg a Luzulás-, mohás és a Vacciniumos-típus nálunk természetesen nem lelhető fel. A Castanea Horvátországban III-as, nálunk V-ös К (konstancia) értékkel szerepel. A Pyrus pyraster К értéke mindkét helyen III. A Carpinus К értéke nálunk II, Horvátországban III, a Quercus petraeae Horvátországban V, nálunk II, a Fagusé náluk III, nálunk I, a Fraxinus ornusé náluk IV, nálunk II, nálunk a Tilia platyphyllosé és argenteaé I, náluk ugyanez a Tilia cordata és platyphyllos К értéke. Nálunk az Acer campestre szerepel Il-es К értékkel, Horvátországban az Acer pseudoplatanus, (l-es K-val.) A Juniperus communis V-ös К-jávai szemben a mi gesztenyésünkben ez az érték gyenge l-es. A Corylus értéke ott К II, a Mecsekben К I, a Crataegusé mindkét társulásban К II értékű, a Cornus sanguinea és Ligustrum a Mecsekben 6 Horvát, I.: Pflanzensoziologische Walduntersuchungen in Kroatien. Annales pro experimentis foresticis. 1938.
