Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Füzes Endre: A kender termelése és feldolgozása Kovászszénáján és Husztóton

72 FÜZES ENDRE ben, általában nyár derekán érik meg. Aratás után kimennek az asszonyok a kenderföldre, megnézik, megérett-e? Megütik kézzel a virágját és ha porzik, lehet nyűni, mert .megérett. „Má megérött a kendör, mer virágzik!" — szokták mondani. A nyűvést többen végzik, inkább csak asszonyok. Eljárnak segíteni egymásnak. Ha elegen vannak, felállnak a föld keskenyebbik végénél egykét méter távolságra egymástól és elkezdik. Összefognak kétmarokkal egy csomót a derekánál vagy valamivel lentebb, megcsavarják egy kicsit és gyökerestől kitépik. Ezt a mennyiséget csomónak vagy maroknak nevezik. Kissé odaverik a lábukhoz vagy a földhöz, hogy a ráragadt föld leperegjen róla, majd alúl-fölül átkötik hitványabb aljakenderből sodort kötéllel. Ha már át van kötve, a neve: kéve. (1. ábra.) Az összekötött kévét leteszik a földre és nyűvik a következő markot. Mikor a föld végére érnek, vagyis az. 1. A kenderkéve 2. A „köröszt" és megkötésének módja összes kendert felnyűtték, a földre ledobott kévéket felállogatják sátorosán. Húsz kévét állítanak egy csomóba, ez a köröszt. (2. ábra.) A nyers kendernek a köröszt az egysége, úgy is szokták számolni a termett mennyiségiét: „Neköm 15 köröszt kendör termött". A sátorosán felállított kévék száradnak néhány napig, majd elfektetik őket úgy, hogy egyiknek a feje a másik derekán legyen. így soriba fektetik az összes kévét, hogy jobban szellőzzön és a nap a még zöld és nedves részeket is érje. így is szárad néhány napig, közben forgatják. Ha teljesen megszáradt, elcsépelik vagy ellamoljdk. Megfogják a kévéket és egyenkint odaverik a kocsi kerekéhez vagy egy deszkához, hogy az elszáradt levele, ágai vagy a ráragadt föld leessen róla. Először a kender tövét verik oda, aztán fordítva a virágját. Ellamolás után mindjárt felrakják kocsira és viszik áztatni. A kenderáztatót Husztóton és Kovácsszénáján mocsilának nevezik. Mindenkinek van saját mocsilája. Általában 3X5 m nagyok és egy méter mélyek. Mindkét községben a legelő szélén, a patakhoz közel vannak, onnan kapják a vizet is. — Áztatás előtt egy-két nappal kimennek, kijavítják, ki-