Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

dig ugyancsak ezüst tausírozású zeg-zug-minta dí­szíti. A markolatrész 13 cm, a penge hossza 82 cm, szélessége 5 cm. Bővebb adatokat nem tudunk róla. Jelenleg a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeu­mában van (23. kép 3a—c). 6. Budapest-Erzsébet-híd 5 A MNM 1899-ben régiségkereskedőtől szerzett egy kardot, mely állítólag az Erzsébet-híd építésénél a budai oldalon került elő. Paulsen szerint a kotrógép hozta fel a Duna medréből. Markolatgombja és ke­resztvasa ezüstberakásos, illetve ezüst, vörösréz és talán arany tausírozású (24. kép, 2 —2a). Vele együtt került elő egy aranyborítású, északi díszítésű lán­dzsa. Őrzési hely; MNM. 7. Budapest­M exikói-út. G 1934-ben került napvilágra, ez a — sajnos — bolygatott sírlelet (VI. tábla). Lókoponya, lólábcsontok, pofarudas zabla töre­dékei mellett találtak egy félgömbös markolat­gombú, egyszerű keresztvasú kétélű kardot, mely­nek tokján bronz lemezből hajlított tartófülek vol­tak. A megmaradt 2 bronz csat valószínűleg a kard­kötő szíjra való. Fettich állapította meg, hogy a kard pengéjének, ha nem is erős, de felismerhető görbülete van, ami a honfoglaláskori szablyára em­lékeztet. Fettich szerint tegeztöredékek? is voltak a leletben. A koponyatöredékek mongoloid vonáso­kat mutatnak (20—40 éves férfi). Őrzési hely: Buda­pest Történeti Múzeum. 8. Budapest-Tétényi Kétélű kard piramisalakú bronz markolatgomb­bal. Elveszett. 9. Cierna (Ágcsernyő, Zemplén m. Csehszlovákia). 8 1951-ben a Nagyréti dombon földmunkák során 5 — 6 sír került elő. A leleteket Jozef Brann mentette meg. A leletek nincsenek síronként szétválasztva s ezért csak összesítő áttekintést adhatunk J. Pastor közlése nyomán. Előkerült 5 rombuszalakú nyíl­csúcs, 2 villás nyílcsúcs, 1 oldalszáras zabla, 2 csikó­zabla, 2 pár körtealakú kengyel, 1 pár egyenestalpú, szélesfülű kengyel, 1 keresztvas nélküli szablya, csi­holóvas, kétfülű agyagedény és 1 kétélű kard. Akard egész hossza 95 cm, ebből a markolat 13 cm, a ke­resztvas hossza pedig 9,5 cm (3. kép). A sírok több­ségében az emberi váz lábainál lókoponya volt. Nyil­vánvaló, hogy egy nagyobb temető néhány sírjára akadtak rá a munkások. Őrzési hely: kosicei mú­'ftum. 10. Csánig (Vas m.). Csánig és Répcelak közötti homokbányában talál­tak egy karoling kardot, lándzsacsúcs és hullámvo­naldíszes agyagedény társaságában. A kard kúposvégű markolatgombbal, rövid, ová­lis alulnézeti ellenzővel és széles kétélű pengével rendelkezik. Díszítetlen. Markolatvasán famaradvá­nyok láthatók (23. kép la—b). Őrzési helye: MNM. Középkori napló. 60.6.A. 11. Csikvánd (Veszprém m.). 9 A Kavicsosban 1936-ban sírt találtak a munká­sok. Melléklete: lókoponya, 2 körtealakú kengyel, kétélű kard és 4 nyílcsúcs. Nem hiteles feltárású a sír. A leletek Czigány B. győri magángyűjteményé­ben vannak. 12. Csornád (Pest m.). 10 Honfoglaláskori kengyellel és zabiával együtt egy félgömbalakú markolatgombos egyenes, kétélű kar­dot találtak, A kard teljes hossza 84,6 cm, ebből a markolati rész 13,5 cm. Őrzési helye: MNM. Közép­kori Napló 62.19.A. (25. kép 4a-b). 13. Dej (Dés, Szolnok-Doboka m. Románia). 11 Kétélű kard ezüstberakásos keresztvasa (2. kép). 14. Dombrád (Szabolcs-Szatmár m.) 12 Az 1950-es évek elején Orosz József a Borzos-tető melletti földjén szántás közben egy bronzból öntött, fonatos növényi és állat-díszítésű kardhüvelyvéget talált (II. tábla). Felső része sérült, hossza azonban ép állapotban sem haladhatta meg a 6 cm-t. Sajnálatos, hogy ez a nálunk páratlan darab szórványként került elő. Dienes István 1958-as hitelesítő ásatása kétségte­lenné tette, hogy az eke által kivetett hüvelyvég nem az eredeti helyén feküdt. Őrzési helye: MNM. Leltári szám 62.22.A. 15. Ecséd (Heves m.) 13 Több sírból való leletanyag került be innen a MNM-ba Könyves Árpád ecsédi jegyző ajándéka­ként. Félgömbalakú markolatgombos kétélű kard, 2 db bronz szálakból sodrott, hurkos-kampós záró­dású karperec, nyitott bronz karika, fürtdíszes függő alsó fele, tömör füles bronz gomb. Őrzési hely : MNM. lelt. szám 98/1904 és Fegyvertári napló 27/1904. A leletanyag nem azonosítható (4. kép). 16. Eger-Kiskanda dülő (Heves m.) 14 1932-ben találtak egy kétélű kardot, melyet Pa­taki Vidor ajándékozott a MNM-nak. A penge hosz­sza: 60 cm, szélessége 5,7 és 4,9 cm. A keresztvas hossza 12 cm. Őrzési helve: MNM. Népvánd. Napló 6/1938 (23. kép 2a—b). 17. Eger-Szépasszonyvölgy (Heves m.) 15 A Hajdúhegy gerincétől nyugatra, az egykori Turcsányi-, Éliássy- és Barna-féle szőlőben 1898-ban és 1899-ben a munkások sírokat bolygattak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom