Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

Az előkerült sirok száma 62-re tehető. A területen Bartalos Gyula is ásatott, aki 36 sirt tárt fel. Az egyik Bartalos által hitelesen feltárt sirban a leírás szerint - karddal eltemetett harcos nyugodott. A csontváz tájolása ÉNY-DK. A lábfejek baloldalán hevertek a lócsontok, mellettük erősen oxidálódott kengyelek. A vas zabla, melynek bronz ? karikái voltak a lókoponyán hevert. A derék táján övcsat és réz? (nyilván bronz), növénymintával díszített szíjvégek (övveretek?). Lejjebb széles (!) sávban vasrozsda csíkját észlelte az ásató, melyből három darabot ki is emelt. Bartalos Gyula szerint kard hüvelyének maradványai lehettek. Véleményem szerint a leírásból egyenes, kétélű kard elporladt maradványaira következtethetünk. A csontváz jobb karja mellett 4 db vas nyílcsúcs volt egyrakáson, egymáshoz tapadva. Előkerült még a sírból I. Romanos Christophoros és X. Konstantinos bizánci császárok (928—944) csonka ezüst pénze. A temető többi sírjának lelettipusai: agyagedény (1 db), áttört állatalakos korong (1 db), fülbevaló, cyprea csigából nyakék, szablya (18. sir melyben volt még lengyelpár, zabla, karperec, vaskés és lócsontok.) A temető sírjai közül kiemelkedik a 26. gazdagabb női sir, melyben 2 db fülbevaló, köves arany gyűrű, ezüst és bronz karperec, 1 db gyöngy, áttört állatalakos korong edény és egy ismeretlen rendeltetésű bronz tárgy volt (fülkanál). Tekintettel arra, hogy Bartalos Gyula ásatásának egy részéről temetőtérképet is közöl, megállapíthatjuk, hogy nagyjából É-D-i irányú sorokban feküdtek a sirok. Már Bartalos is feljegyezte, hogy a Hajdúhegy más helyén is kerültek elő csontvázak s így nem kételkedhetünk abban, hogy nagyobb köznépi temető egy része került napvilágra. A temető kora a X. század második fele. A leletanyag őrzési helye: egri Dobó István Vármúzeum. 18. Esztergom (Komárom m.)

16 A Duna medréből emeltek ki egy kardot. Őrzési hely; esztergomi Balassa Bálint Múzeum, lelt. sz. 56.'989. 1. 19. Csongrád-Felgyő (Csongrád m.)

17 45 sír anyagát mentette meg Lajos László tanító. 12 sírban nem volt melléklet, 8 sír fel volt dúlva, 3 sír szarmatakori (23, 31. és 40. sír). A 25. sír égetéses urnatemetkezés volt. A temető lelettípusai: nyitott, sima karika, S-végű karika (a 6, 7, 9 és 17. sírban), ezüst sodrott nyakperec, gyöngy, ún. bagolyszernes veret, egyiken szívalakú csüngővel, rombikus ruhadísz, rosszezüst pityke, sima, nyitott hegyesedő végű bronz karperec, fonott ezüst gyűrű, bordás díszű gyűrű, bronz pántgyűrű, madárfej-ábrázolásosbronz fejesgyűrű, füles bronz gomb, kés, nyílcsúcs, kereszt, állatcsont. Fegyver csak a 30. sírban volt, melynek mélysége lm. 161 cm hosszú, ÉNy— DK-i tájolású férfi csontváz feküdt a sírban, jobb karja kinyújtva, a bal alsókar áthajlott a jobb medencecsontra. Egyetlen melléklete a félgömbös markolatgombú, kétélű kard volt, mely a jobb alsókartól a bal alsó lábszárig ért. A kard teljes hossza 87 cm, ebből a markolati rész 16 cm. A penge legnagyobb szélessége 6 cm (5. kép). Bosszezüstből készített 11 cm hosszú ellenzője belül üres, felülnézetben csónakformájú, két vége felé keskenyedik. Lócsont nem volt a sírban. A leletek egy része — a kard is — a csongrádi múzeumban van. 20. Gégény (Szabolcs-Szatmár m.)

18 1932-ben vasútállomás melletti szőlőben akadtak egy sírra. A nyíregyházi múzeumba egy háromosztású markolatgombos kétélű kardot, 2 db széles fülű, kiugró vállú szélestalpú kengyelt, egy zablát és egy heveder csatot szolgáltattak be (6. kép). A megmaradt állkapocs patina-nyomaiból Dienes István szemfedőre is gyanakszik. A leletek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban vannak. A kardpenge H. 78,6 cm, a markolatrésze 16 cm, a keresztvas H. 11,8 cm (25. kép la—c). 21. Győr (Győr-Sopron m.)

19 „Csanakról jövet elérve a Kálváriát, az ún. déli földeken Árpád-kori kétélű kardot találtak." Magányos lelet. 22. Győr

20 (Győr-Sopron m.) Háromosztású markolatgombos kétélű kard. Bővebbet nem tudunk róla. Őrzési hely : győri Xantus János Múzeum. 23. Gyula (Békés megye) A vármegyeháza udvarán talált ismeretlen számú sírból megmentett leletek: 2 db ezüst berakásos, kerek fülű kengyel, hurkos fülű, csaknem körtealakú kengyel, zablakarika? Ide tartozik talán még további 4 kengyel és 2 vagy 3 csikózabla töredéke, továbbá egy kétélű kard rövid keresztvassal. Őrzési hely: gyulai Erkel Múzeum. Leltári száma: 1687 — -88. 1985. 1988. 24. Gyulafehérvár (Alsó-Fehér m. Bománia)

21 1943-ban növénymintás bronz kardhüvelyvég került a kolozsvári múzeumba, melynek közelebbi lelőhelye ismeretlen. Öntött darab. Palmettás díszítése az előlapon és a hátlapon egyforma. Felső részéről a valószínűleg állatfejet mutató kiképzés letörött. A patinás törésfelület alapján a csonkulást korabelinek kell tartanunk. M. 9,8 cm, legnagyobb szélessége 4,9 cm (7. kép). 25. Hajdúdorog (Hajdú-Bihar m.)

22 Nagyobb temető néhány sírját tárta fel Sőregi János a Temetőhegyen. A legkorábban előkerült sírban csak Szent István dénárja volt. A később feltárt 3 sír adatai a következők;