Janó Ákos - Vorak József: A halasi csipke útja a gondolattól a világhírig - Cumania könyvek 3. (Kecskemét, 2004)
A Csipkeház
(29. sz. kép). Halas város címerének eredetileg színes középsíkjait tökéletes árnyalással érzékeltetik a varrott csipkeöltések. A stilizált heraldikai formák szinte plasztikusan emelkednek ki a síkokból. Merevségüket arányos tagoltsággal, virtuóz vonalvezetéssel művészien oldja fel remekbekészült szélmegoldása. Ha most csak futó pillantást vetünk arra az útra, amit Dékáni utódai megtettek, nehéz elhinni, hogy mindez alig huszonegynéhány év alatt történt. És milyen évtizedek voltak ezek! A halasi csipkének ez a két évtizede egyúttal a népművészetből megújuló magyar iparművészet diadalát is jelentette. S ha Dékáni utódainak, a halasi csipke nagyszerű tervezőgárdájának munkásságát ismertetve rámutattunk az egyes fejlődési szakaszokat, az útkeresést jellemző tévelygésekre is, azt csak azért tettük, hogy annál tökéletesebben érzékeltethessük a végső eredményeket. Mert akik némiképp beletekinthettek a halasi csipkekészítés titkaiba, csak azok érthetik meg igazán, hogy mit jelentett a jó tervező számára egy-egy halasi csipke tervének magas szinten történő elkészítése. A tervezőnek ismernie kellett a technikai kivitelezés valamennyi fázisát, a számtalan öltésminta egyéni és együttes hatását, széleskörű csipkeismerettel kellett rendelkeznie és tökéletesen eggyé válni a magyar népművészettel. Elsőrendű művészi ízlést, bravúros könnyedséget, virtuozitást követelt tőle ez a munka. A formák esetleges alkalmazása helyett azoknak ihletett tolmácsolását. S mindezt legtöbbször csupán néhány négyzetcentiméternyi kompozícióért. Minden apró kis halasi csipkemű olyan, mint egy csodálatosan finom, tündöklő lírai költemény. És egyes egyedül csak a tervező tudja, hogy mennyi belső láz, nyugtalan feszültség, túláradó érzés, önmegtartóztató, következetes művészi fegyelmezettség húzódik meg a hófehér szálak halk összhangja mögött. A halasi csipke tervezőire fokozott mértékben áll: Ami a néző szemében a legegyszerűbbnek tűnik, az a művész számára a legnehezebb! A Csipkeház 1931. Dühöng az általános gazdasági válság. A bankok Halason is dobra ütik a kisbirtokokat. Elnémulnak a kisiparosok műhelyei, s a kétségbeesett kereskedők egymás után húzzák le az üzletek redőnyeit. A gazdasági viszonyok és a pénztelenség kegyelemdöfést mér az iparra és a kereskedelemre - jajdul fel hétről-hétre az egykorú városi közlöny. Halas, mint a legtöbb alföldi mezőváros, úszik az adósságban. A belügyminiszter a vidék nyomorúságának ellensúlyozására rendeletben hívja fel a megyék vezetőit az idegenforgalom szorgalmazására. Az alispánok néhány soros végrehajtási utasítással küldik tovább a rendeletet a helyi hatóságoknak. Kiskunhalas város is megkapja a rendeletet, s mert nincs kinek továbbküldenie, megpróbálja számba venni idegenforgalmi nevezetességeit. 74
