Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Somogyvári Ágnes: A Nagyrév-kultúra településrészlete és edénydepója a Kiskunfélegyháza–Izsáki út lelőhelyen
Somogyvári Ágnes rűzött volt, pontos formai analógiáját ugyancsak nem találtuk meg (6. tábla 2.). Hasonlóságot edényünkkel a kultúra temetőinek néhány urnája mutatott. Például a vállvonal kiképzésétől eltekintve a Szandáról, az 1. sírból előkerült urna,8 amelyet Bóna István az ökörhalmi típusba sorolt, vagy a Tószeg-Ökörhalomról előkerült sírlelet.9 A tószeg-ökörhalmi sírleleteket Csányi Marietta a nagyrévi kultúra korai időszakára keltezi. Az edény nyúltabb változata ismert a Diósd-Szidónia hegyen végzett feltárásból is.10 A harmadik edénynek, amelyik a tárolóedények között a legkisebb, ugyanakkor a legerősebben bikónikus (6. tábla 3.), formai párhuzamát Rákóczifal- va-Kastélydombon előkerült 61. sír figurális díszű urnája jelenti,11 amely ugyancsak a korai nagyrévi időszakba tartozik. A későbbi időszakból ugyancsak ismerünk hasonló formájú edényt. Schreiber Rózsa diósdi ásatásán került elő a 7. gödörből.12 Ennél az edénynél a nyak- és a fülkiképzés más, az edény belseje azonban nem csak söprűzött, hanem az alján keresztirányú borda és bütyök is található. A kiskunfélegyházi edénydepó még egy kisméretű fazekat is tartalmazott (5. tábla 4.). Az enyhén kihajló peremű, tojásdad testű fazék általánosan ismert nagyrévi forma. Hosszú időn keresztül volt használatban, minimális díszítésbeli változtatásokkal. A kultúra korai időszakában a gyakran fényezett nyakat ujjbenyomással tagolt borda választotta el a söprűzéssel díszített testtől. A kultúra késői szakaszában már a teljes felületet söprűzték. A Kiskunfélegyházán talált fazéknál már nincs meg a bordadísz és csak a nyak alatti rész söprűzött. Ilyen típusú fazekat ismerünk a korai nagyrévi időszakból Szentes-Vár osta- nya lelőhelyről.13 A tárgyalt fazékhoz nagyon hasonló, bordadísz nélküli urna került elő Szi- getszentmiklósról az 1. sírból, a leleteket Bóna István a szigetszentmiklósi típusba sorolta.14 A 6. gödörben feltárt nagy hombár töredéke formailag különbözik a korábban említett tároló edényektől, formája széles szájával in8 BÓNA István 1963, Pl. IV/9 9 CSÁNYI Marietta 1982-1983,13. kép 7,14. kép 5. 10 SCHREIBER Rózsa 1981,15. kép 11. 11 CSÁNYI Marietta 1982-1983,5. kép la-lb. 12 SCHREIBER Rózsa 1981,15. kép 12a. 13 SZABÓ Géza 1999, 3. kép. 1. 14 BÓNA István 1963, Pl. XIV.l. kább fazékformát követ, de mérete alapján mindenképpen hombárnak kell tekintenünk (4. tábla 2.). Párhuzamai időben ugyancsak tág határok között találhatóak meg. Hasonló típus került elő a Rákóczifalva-kastélydombi temető 114-115. sírjában,15 de előfordul telepanyagban is, például kicsúcsosodó peremmel Sióagárd - Genes I. bronzkori szintjén,16 és hosszabb nyakkal a diósdi telepen is.17 A17. objektum egyfülű kis edényének párhuzamait széles körben találjuk meg (4. tábla 1.). Előfordul az Ada-csoportban,18 gyakori forma a harangedény-csepeli csoportjának sírleleteiben, például Békásmegyeren.19 Bóna István a kőtörési típusba sorolva közöl egy függőleges bordadíszes példányt Sövényhá- za-Kőtörésről,20 Jánosszállásról ugyancsak hasonló típusú edény ismeretes a kora bronzkor 2-3 fordulójáról.21 A gödrökből előkerült gyér leletanyag ugyancsak a nagyrévi körbe illeszkedik. A töredékek legnagyobb részét a söprűzött, valamint durvított felületű töredékek alkotják. A söprűzésen belül is többféle alkalmazás figyelhető meg, a durva csapkodástól a fésű- szerűen történő bekarcolásig. Az oldaltöredékek mellett néhány profilált alj töredék és szalagfül töredéke is előkerült. A peremtöredékek egy része fazekakból, egy része korsókból vagy bögrékből származhat. A töredékek olyan kis méretűek, hogy magára az edényformára nem lehet pontosan következtetni. Említést érdemel azonban néhány táltöredék (2. tábla 3., 2. tábla 2.), amelyeknek párhuzamait a kialakuló és a korai nagyrévi emlékanyagban találjuk meg, ugyanakkor a Ma- kó-kultúra jellemző leletei közé is tartoznak. Ezek a kívül-belül profilált peremtöredékek, amelyeket kora nagyrévi környezetben még megtalálunk, például a Dunaföldvár-Kál- vária planírozási és VI. bronzkori szintjéből kerültek elő22 vagy ismertek a Harangedény- kultúra Budapest környéki lelőhelyein.23 15 CSÁNYI Marietta 1982-1983, 9. kép 9. 16 SZABÓ Géza 1992, LXIX1. 17 PATAY Pál - PATAY Árpád 1965. 3. kép. 18 HORVÁTH Ferenc 1980/81-1. Table II. 1, Table III.2, Table IV. 2. 19 SCHREIBER Rózsa 1972,2. kép 14,16,18. 20 BÓNA István 1963, Pl. XII. 5. 21 KULCSÁR Gabriella 2000, 6. kép 4-5. 22 SZABÓ Géza 1992, LXXXVI. 3,5. 23 ENDRŐDI Anna 1992, 25. kép 5,12. 28
