Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Somogyvári Ágnes: A Nagyrév-kultúra településrészlete és edénydepója a Kiskunfélegyháza–Izsáki út lelőhelyen
A Nagyrév-kultúra településrészlete és edénydepója... A 18. gödörben feltárt nagyméretű tál, bár általánosan elterjedt forma a bronzkorban, gyakoribb előfordulásával a középső bronzkorban számolhatunk (4. tábla 3-4.). Jellemzője a kihajló perem, rövid nyak, kónikus vagy gömbös has, profilált alj. A peremből induló és a vállra támaszkodó fülek száma kettő vagy négy között változik. Díszítetlen és díszített változatban egyaránt előfordul. A kiskunfélegyházi tál vállát és hasát bekar- colás díszíti. Maga az edényforma nagyrévi környezetben is megtalálható, de igazán a Vatya-kultúra jellemző edénye. Párhuzamai előfordulnak a szigetszentmiklósi24 és a kul- csi temetőben,25 valamint a Dunaújváros-Du- na-dűlő Vatya I. és Vatya II. időszakból származó sírjaiban.26 A leletanyag nagyobbik részéhez nem találtuk meg a pontos tipológiai egyezést, emellett az előkerült anyagból hiányoznak a jellegzetes nagyrévi bögrék és korsók, de a kerámiaanyag vizsgálata alapján úgy gondoljuk, hogy az előkerült teleprészlet a nagyrévi kultúra fiatalabb időszakába tartozik. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy a leletanyagban még megőrződtek a kultúra korai időszakának jellegzetességei is. A 18. gödör nagyméretű tálját pedig csak feltételesen tudjuk a kultúrához kötni. AZ EDÉNYDEPÓ A 7. gödörben lévő edénydepó három nagy tárolóedényt, egy fazekat tartalmazott, egy fél kőbalta, egy szabályos formájú, ovális csiszolókő, valamint marhacsigolyák voltak még az edények mellett. A leletek összetétele egyértelműen jelzi, hogy nem egy szokványos telepi gödörről van szó. Az edénydepók és maga az edénydeponálás az elmúlt évtizedben nagy figyelmet kapott a régészeti kutatásban. Sokan foglalkoztak a bronzkori edénydeponálási szokásokkal, különösen a késő bronzkori edénydepókkal. V. Szabó Gábor a Tiszacsege-Sóskásról előkerült késő bronzkori depó vizsgálata kapcsán három, jól elkülöníthető csoportot állított fel. Az első csoportba azokat a depókat sorolta, 24 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995,39. 5. 7,56.10. 25 BÓNA István 1975, T. 1.11., T. 3.10. 26 VICZE Magdolna 2011, Pl. 67.13, Pl. 73.10, P1.139. 3. amelyekben nagy és közepes méretű tároló és tálaló edények voltak, a második csoportot az egyetlen díszes edényt tartalmazó depók, míg a harmadikat a tároló és tálaló edények mellett a jelentős számban előforduló étkező- és ivóedények alkotják.27 Megállapításai azonban érvényesek lehetnek a késő bronzkorinál sokkal kevesebb számban előforduló kora bronzkori depókra is. Az elmúlt években többen is foglalkoztak ilyen leletegyüttesekkel, így a teljesség igénye nélkül csupán néhányat említünk meg. Tóth Katalin a Kecskemét- Csukáséren előkerült edényegyüttesek kapcsán tekintette át a kora bronzkorból ismert edénydepókat28 Kulcsár Gabriella a baks-ho- mokbányai edénydepó és a jánosszállási bögrék kapcsán foglalkozott a raktárleletekkel.29 A területünkön előkerült edénydepó a nagyméretű tárolóedényeket tartalmazó depók sorába tartozik. Ilyen típusú depó került elő Zók-Várhegyen, a Somogy vár-Vinko vei kultúra településén, ahol egy lekerekített sarkú, négyzet alakú gödörben hat nagyméretű tárolóedényt helyeztek el, szájukkal lefelé fordítva.30 Ecsedy István feltételezése szerint az edények további használatát valamilyen okból tiltották, ezért fordították szájukkal lefelé őket. Ugyancsak nagy tárolóedényekből álló depó került elő Vecsés 54. lelőhelyén, a Ma- kó-kultúra telepén, ahol négy edény alkotta a raktárleletet.31 A Nagyrév- kultúra tárolóedényeket tartalmazó depóját tárta fel Patay Pál Diósdon, a Szidóniahegyen.32 Bár a gödröt a bányászat során megbolygatták, így is lehetősége volt magának a gödörformának a megfigyelésére és föltárására. A gödör tíz közepes és nagyobb méretű edény töredékét, kőbalta töredékét, ütőkövet, csiszolókő töredékét és három öntőmintát tartalmazott. Az ásató az edények elhelyezkedéséről nem tesz említést, írásában Patay Pál részletesen vizsgálta annak, a vállán több helyen is átfúrt edénynek a funkcióját, amelynek a belsejét is söprűzés borította, és arra a megállapításra jutott, hogy az edény az átfúrásokkal alkoholos erjesztésre 27 V. SZABÓ Gábor 2004 86. 28 TÓTH Katalin 1999 33. 29 P. FISCHL Klára - KISS Viktória - KULCSÁR Gabriella 1999 99, KULCSÁR Gabriella 2000 60. 30 ECSEDY István 1982 71. 31 KULCSÁR Valéria 2006 57. 32 PATAY Pál - PATAY Árpád 1965 29
