Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról
A Kiskunság táncai - antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról körülményei és az ott tapasztaltak visszaidé- zése igen hasznos, mivel nagyban megmagyarázza a környék tánckultúrájának akkori állását és a kutatói szemléletmódot, amely a Kiskunság hagyománytalannak vélt tánckultúráját övezte.93 Az egyhetes gyűjtés során a két kutató először Kecskeméten, majd később Fülöpházán filmezett táncokat. A városban elsőként szóbeli gyűjtést sikerült szervezniük főleg az Ürgés és Muszáj városrészeken, ahol valamikori bugaci pásztoroktól gyűjtöttek információkat. Martin György beszámolójában feljegyezte, hogy Kisfái területen az egykori cselédség tánckincse miatt „későbbi időpontban filmezés lehetséges". Köncsögpusztán a kutatók nem jártak sikerrel, Martin csak any- nyit jegyzett meg, hogy a táncélet „vázlatos" képe állt össze. A helyiek tánctudást átlagosnak vagy annál még sekélyebbnek érezte. Ugyanakkor a felvett filmen látható, hogy a 1918-as születésű Fekete István juhász igen szépen járta a verbunkost, oláhost, és bottal is magabiztosan, ügyesen táncolt. Bugac, bár nem a történeti Kiskunság része, a Kecskemét által bérelt puszták egyike volt.94 A bugaci lakodalom táncai (menyasszonytánc, maskarás) jól mutatják a hagyományos táncoknak az itt tárgyalt településekhez való hasonló rendjét.95 Gönyey Sándor 1932-ben forgatott táncfilmet Bugacon, amely az Állami Népi Együtteshez, majd a Néprajzi Múzeum filmtárába került, legvégül a Zenetudományi Intézet archívumába Ft 753-as jelzettel. Ezen a felvételen - amit Gönyey „bugaci gulyástáncnak" nevezett - az apajpusztaihoz hasonló felvételt látunk: a négy pásztor laza kézfogással kört alakít, egyénenként mindenki járja a maga figuráját. Majd a gyorsuló zenére (a lépések gyorsasága miatt gondolhatunk erre, mivel a film néma), hátul összefogózva szoros körben táncolnak, mintha friss körcsárdást járnának, de a kört gyorsan forgatják, a rida- szerű lépés földközeli formáját használják. A szolisztikus és egyéniséget tükröző formával teljesen ellentétes a kötött, néha lazán, néha 93 MARTIN György, Jelentés az 1960. IX. 9 - IX. 16-ig tartó Kecskemét környéki néptáncgyűjtésről. ZTI, AKT. 715. 94 Kecskemét 16-18. században bérelt kun pusztáiról IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002 365-369., KOCSIS Gyula 2002190-195. 95 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006 67. pedig szorosan összefogott kezekkel járt körtánc. Ezt a táncot Martin György kimondottan a Gyöngyösbokréta szervezéséhez kötötte, és az valóban tény, hogy a bugaci közösség 20. századi életében, így a táncéletben és a népművészetben az idegenforgalom hatása megkerülhetetlen. Martin a Kecskemét környéki ver búnkkal kapcsolatosan ezt írta: „A csoportos férfitáncuk jellegzetes formája lehetett a bugaci bokréta által a harmincas években előadott körcsárdás, melyben a férfiak összefogózva karikában táncoltak".96 Ez azonban nyilvánvaló tévedés, hiszen Gönyey Sándor már a Gyöngyösbokréta előtt lefilmezte a bugaci pásztortáncot, mivel a kis közösség csak 1934-ben kapcsolódott a mozgalomba Bodócs Gyula kecskeméti jogász, újságíró vezetésével.97 A bugaciakat sorozatosan kérték fel műsoruk bemutatására egy-egy odalátogató turistacsoport előtt, lelkesedésüket mutatja az 1937-ben szervezett pusztai bál. Nem tudni miért, de az első csoport hamar szétesett, ám Sinkó Sándor Paulini Béla felkérésére több pásztorcsaládot be tudott vonni, és folytatni a bokrétát. Sinkó, aki a helyi iskola igazgatója lett, csak 1939-ben került Bugacra. A bugaciak gulyástánccal léptek színpadra, amit 1936-1939 között és utoljára 1941-ben mutattak be.98 Ma már pótolhatatlan mulasztása a tánckutatásnak a szisztematikus terepmunka elmaradása Bugacon, ahol pedig még - és ezt Martin György is felismerte - az 1950-es években egész pásztordinasztiák laktak. Martin pozitív benyomásait a következő96 MARTIN György „Jelentés az 1960. IX. 9 - IX. 16-ig tartó Kecskemét környéki néptáncgyűjtésről". Magyar Tudomány Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet, Népzene- és Néptánckutató Osztály Archívum, 715. Érdekesen a halászi Bertóké verbunk vállfogással járt lassú részéről azt írták a táncfolkloristák, hogy az „archaikus körtáncaink rokona", LÁNYI Ágoston - MARTIN György - PESOVÁR Ernő 1984 30. Ha ezt komolyan vesszük, akkor a bugaci gulyások zárt körben, összefogódva jár körtánca még inkább archaikus. 97 Bodócs Gyula (1892-1962), kecskeméti születésű szőlőbirtokos, újságíró. Jogi diplomája ellenére újságíró és lapszerkesztő lett szülővárosában. Kritikus hangvételű cikkei jelentek meg a Kecskeméti Közlönyben és a Kecskeméti Hírlapban. Birtokán mintagyümölcsöst létesített. Több helytörténeti monográfiát írt (Alpár, Bugac, Hetényegyháza), és a Kecskemét környéki idegenforgalom megszervezéséből is kivette részét Balázsfalvi Kiss Endre polgármester támogatását élvezve. 98 PÁLFI Csaba 1970 189
