Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Balogh Csilla: A Duna–Tisza köze avar kori betelepülése
Balogh Csilla Ugyanakkor a Duna mentén is csak rövid ideig, mindössze 1-2 generáción át használt új temetők sora vált ismertté (Apostag- Célkitermelőhely B, Dunavecse-Kovacsos- dűlő B). Ezeket a Duna-Tisza köze többi temetőjétől eltérő temetkezési szokásai (Ny-K tájolás, cölöpös sírok, lovastemetkezések) ugyancsak elválasztják. E temetőknek a viszonylag gyors megszűnése a közösségek „nyom nélküli" eltűnésére, elvándorlására vagy nagyon gyors teljes asszimilációjára, valamely másik közösségbe való beolvadására utal. Új, kora avar kori előzmény nélküli a Duna-Tisza közének két, egymástól távoli területén a cölöpös sírok megjelenése ebben az időszakban. Egyrészt a Csepeli-síkságon kirajzolódó zárt tömb (Apostag-Célkitermelőhely B, Dunavecse-Kovacsos-dűlő B. terület, Solt- Szőlőhegy), másrészt egy nagyobb területet érintő déli tömb a Dorozsmai-homokháttól nagyjából a mai Ferenc-csatornáig (Szaty- maz-Makraszéki iskola, Kiskundorozsma- Daruhalom-dűlő II., Horgos-Csárda, Topoly a-Bánkert és Óverbász-Polet téglagyár). Ez a fajta sírépítmény, a cölöpökön álló védőtető vagy kamra az avar kort megelőzően mind a gepida, mint a langobárd területen általános gyakorlat volt. A kora avar korban a Kárpátmedence azon területein fordult elő, ahol germán kulturális hatás (is) érvényesült, főként azonban a Kelet-Dunántúlra volt jellemző. Ez a szokás a Duna-Tisza közén előzmény nélkül tűnt fel. Felvetődik, hogy gyakorlásuk a törzsterületekről érkező közösségekhez köthető-e. A férfiak aprógömbös fülbevalót viseltek, az egyik legjellegzetesebb tárgytípus a téglalap alakú fedlapos varkocsszorító volt. A nők által viselt fülbevalók között új típusként tűntek fel a hengerpalástos, lengőcsüngős fülbevalók. A gyöngydivatban a fekete és sárga köles méretű gyöngyök váltak uralkodóvá. Elszórtan megjelentek a nomád-tükrök, s ezekkel közel azonos területen a különlegesen szép kidolgozású, tokos kétoldalas fésűk. A préselt pajzs és kettőspajzs alakú veretes övgarnitúrákat felváltja a préselt kerek, és a négyszögletes, középen kőbetétes veretek csoportja, majd a korszak végén, főként Baja-Homokmégy környékén feltűnnek a traszírozott szalagfonatos, lemezes övgarnitúrák. Ezek ezt a régiót a Dél- Dunántúlhoz kapcsolják. A legmarkánsabb változások a fegyverzetben figyelhetők meg. Az egyélű kardokon előbb megjelenik a fokéi, majd feltűnik a szablya. Eltűntek a lándzsák, de a vizsgált terület északnyugati szegletében még megtaláljuk a kúpos döfőlándzsákat. A Tisza menti temetőkben megjelentek a középszéles íjkarok (28-311 mm), ezeket a század végén szorították ki a széles íjkarok. A kora avar anyagból már ismert ívelt peremveretes, faragott csontlemezekkel díszített tegezek vezérmotívuma a hosszan elnyúló inda lett, felváltva a korábbi geometrikus elemeket. A tegezek tartozékaként csont akasztóhorgok és állatfej alakú faragványok fordulnak elő. Ebben a fázisban a külső impulzusok és a belső átalakulás, valamint a kisebb mértékű migrációs folyamatok együttese a Szeged- Baja vonaltól északra eső területek anyagi műveltségében intenzív váltást eredményezett. A Duna-Tisza közének déli felében szegényesebb, kevésbé jellegzetes anyagú temetők (pl. Óverbász-Polet téglagyár) jellemzők. Ebben az időszakban már állandó falusias települések viszonylag sűrű hálózata jellemzi a Duna-Tisza közét.25 Az életmód és mentalitásváltás párhuzamosan zajlott, egymást kiegészítő folyamatok voltak. E folyamatok a települések feldolgozásával lesznek még határozottabban kimutathatók. 5. fázis: 710/720-730/750 A Duna-Tisza köze betelepülésének utolsó ütemében, az eddig lakatlan délkeleti szegletben, a Sajkásvidéken is kisebb közösségek vetették meg lábukat (2. kép 4).26 A fázis végét a 8. század közepén előzmény nélküli új temetők megnyitása mutatja. A 8. század elejétől a régészeti leletanyagban nagyfokú egységesedés indult el. Az anyagi kultúra meghatározója az öntött technika, a motívumkincs is viszonylag szűk körű: szárnyas griff, majd kisebb késéssel a növényi ornamentika. A motívumok a 7. század vége felé szórványosan már feltűntek préselt kivi25 Elsősorban az elmúlt évtizedek nagyberuházásaihoz kapcsolódóan 84 lelőhelyen került sor eddig kisebb- nagyobb, intenzívebb és laza szerkezetű avar településrészlet feltárására. Sajnos ezekből máig alig került valami publikálásra (BALOGH Csilla 1999, 2006; VÁ- LYI Katalin 2003). 26 BUGARSKI, Ivan 2012 66
