Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 35 Ekkortájt épülhetett meg Jankó vese-Jankofdsa palánka, 166 talán éppen Murteza budai pasa várerődítési és -karbantartási programja keretében, 167 és már állt 1630 tavaszán, amikor a magyarok „Jankovác palánkot és az előváros is felégették, az állatokat elhajtották, s a palánk közelében Szentiván és Mátéház falukra támadtak..." 168 1638-ban a dunai hajóvontatási kötelezettség alól felmentett halasiak nemcsak a szabadkai és a bajai, hanem a jankováci várnál is szolgálatot teljesítettek. 169 Az 1644 körüli, a magyar részről elkövetett békeszegésekről készült jegyzék szerint Jankovcset újabb támadások érték: „A szegedi szandzsákban valamivel a jankovesei palákától délre a szegény ráják állatait elhajtották és a nevezett palánka emberei közül 10 embert fogságba vittek, az agát megölték, s ezek most a gyarmati (Balassagyarmat - WE) palánkban foglyok. " „Jankofdsa palánkat" 1664-1666 között Evlia Cselebi így írta le: Szulejman khan építtette. Szeged vára földjén az egri várkatonaság tulajdona. Hét jük ákcse jövedelmű eminség. Szép és erős építkezésű építmény. Összesen 200 vitéz katonája van. Azalatt, még mi ott vendégek voltunk, Felső-Magyarország Szendrő várából 500 hitetlen e vár tövébe jött és ott lesben állott. A várban levő 200 vitéz kiment az 500 ellen, és az ellenségtől 50 fejet és 70 foglyot hoztak, továbbá 100 lovukat elvették, és ezért nagy vígságot ültek. En szegény, e vár harcosait megszántam, és a vár vizsgálati díját sem vettem fel, hanem csupán egy magyar rabszolgát és két pár forgókerekű puskát fogadtam el". 171 A jankováci török várról több adatunk nincs, akárcsak a bajait, feltehetően ezt is a kivonuló törökök gyújthatták fel 1686-ban. Jankofdsa palánka pontos helye sem ismert. A néphagyomány szerint a mai jánoshalmi lakott terület szélén, a Hajósra vezető út jobb oldalán (Bíró Béla u. Hold u. - Előd u. - Erzsébet erdő) állhatott. Ez az Epreskert, mely ma is a község belterületének legmagasabb része, s egykor két nagy, vízzel telt mélyedés között feküdt. A helyi legenda úgy tartja, hogy a szomszédos Miskei-telepnél „...egykor török sátrak állottak, itt volt az a rét is, ahol a hagyomány szerint a török lovak legeltek. E magaslattól északra emlegetnek öreg szőlőket, amelyeket a hagyomány szerint még a törökök idején ültettek. " m A helymeghatározást alátámasztja, hogy 166 A jankováci palánk még nincs feltüntetve az 1628-29. évi, a szegedi szandzsákhoz tartozó várak zsolddefterében. VELICS Antal - KAMMERER Ernő 1890 432. 167 ÁGOSTON Gábor - OBORNI Teréz 2000 116. 168 Hasszán budai pasa Eszterházy Miklós nádorhoz 1630 júliusában írt leveléből. VASS Előd 1989 187. 169 KARSAI Ferenc 1974 34. 170 VASS Előd 1989 187. 171 KARÁCSONY Imre 1908 214. 172 KARSAI Ferenc 1974 34. Adatai az 1600-as évek végére, az 1700-as évek elejére vezetnek. Uo. 66. jegyzet; A palánk helyét mások ettől ÉNy-ra, a Jánoshalma-Császártöltés közötti Szamárvölgybe, Jánoshalma és Kéleshalom közé teszik.; Érdekes, hogy Császártöltés nevével kapcsolatban is felmerült: a töltést még a törökök építették: „ Útépítés lehetséges volt Szulejman török szultán számára, aki a sikertelen bécsi ostrom után erre tért haza; el is tévesztette az utat. " Tímár Kálmán kalocsai érseki levéltáros és főiskolai tanár értekezését idézi: BÁNÁTI Miklós é.n. 37.
