Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
36 WICKER ERIKA a környéken fegyvereket, láncos ágyúgolyót, kő és vas ágyúgolyókat, török pipatöredékeket, a 17. század végéről származó pénzérméket találtak. 173 A MADARASI PÁRKÁNY 1628-1629-ben öt „madarast párkánybeli dzsámiszolga" 41, a 31 müsztahfiz és topcsi 188, az 52 ulufedzsi pedig 348 akcse jövedelmet kapott. Az adatokat összevetve az azonos időből származó bajai zsoldjegyzékkel az következik, hogy a madarasi párkány komoly erődítmény lehetett, vagy esetleg védelmét valamilyen ok miatt éppen arra az időre erősítették meg. Erre utal a bajainál több mint másfélszer annyi dzsámiszolga és ulfedzsi, bár a müsztahfizok és topcsik száma Baján ekkor valamivel több. Ez az egyetlen adatunk arról, hogy a Baja-Zombor útvonalon fekvő Madarason is török erődítmény állott. Helyét egyes vélemények a ma Katymárhoz tartozó „turski grad"-ban (törökvár) vélik megtalálni: „A Madarastól délnyugatra, Katymártól délkeletre, a Roglatica dűlőben fekvő [...] domb jól kiemelkedik környezetéből. A domb déli felén állott a vastag gerendák és cölöpök párhuzamos sora közé döngölt, földből készült palánk. Belül azonban téglából falazott épületeknek is kellett állniok, mert régészeti terepbejárások során nyomait megtalálták. A kövek és fehérmárvány töredékek bizonyára a dzsámiból származnak. " A szemléletes (bár inkább általában a palánkokra, mint konkrétan a madarasi párkányra vonatkozó) leírás ellenére kevéssé valószínű, hogy itt állt volna a török vár. A „gradina" megjelölés ugyanis minden esetben késő középkori templommaradványokra utal (Bácsalmás-Gradina, Gara-Gradina), és Katymár-Gradinán is embercsontok kerültek elő a téglatörmelékek között, jelezve, hogy ott is hasonló építmény állhatott. Véleményem szerint a madarasi török vár, melyhez még a közelmúltban is kötődtek helyi legendák, 175 a Madaras-Telecskai dombok lelőhelyen keresendő. 176 KARSAI Ferenc 1974 34. KŐHEGYI Mihály - SOLYMOSNÉ Göldner Márta 1976 20. „Egy rokonommal megismerkedett a háborúban egy török és emlegette, hogy az ősei sok kincset hagylak itt nálunk háború után eljött 924-ben valami írással és a közlegelőn pincét keresett két domb között és máskor egy dombot is nézett, hogy török vonuláskor ott eltemetve sok kincs fekszik benne, mert mellette vezetett egy régi országút a kíjóson, most is meglátszik a helye. Ez az út valamikor Bajától Zomborba vezetett. Az a török ember nem volt tisztában a tereppel és a régi írással, jó helyen járhatott, de nem ismerte ki magéit és azzal távozott, hogy kutassuk ki ezeket a helyeket, de az írást nem akarta itt hagyni, csak meghagyta, ha megtaláljuk, írjunk neki, de hát nem kereste senki idáig." Ifj. BURÁNYI István levele, 1934. KJM RA 69.300.; „...paplaposnak hívják [...] és egyszer jöttek a török urak, kivezette őket oda és két vastagja között kivették a vasládát, hogy mi volt benne, nem tudjuk... " Uo. „a Telecskai dombok lábánál levő nagy gödörből évtizedek óta téglát termelnek ki éjszakának idején a falu lakosai, s a legenda szerint már egy vasládát tele pénzzel találtak ezen a helyen. A feltárást a gödör szélén kezdtem meg. [...] A téglák XV—XVI. századi [...] készítmények. Ezeken kívül két XVI. századi lópatkó, vasból, került elő [...] és 3 db. ezüstpénz. Kettő I. Zsigmond lengyel király fél tallérja 1543-ból, a másik magyar címeres ezüst dénár 1565-ből.[...] Az épület alapja azonban annyira feldúlt, hogy a második napi munka árán sem sikerült annak alakját kinyomozni. [...] A jelek szerint nagyobb építmény, esetleg erődítmény esete forog fenn, mely kapcsolatban lehet a Katymár határában levő ún. Törökvárral, ahol ugyancsak ilyen épületalapokat észleltem..." ZALOTAY Elemér leletmentése, 1952. TIM RA 198-2001; Madaras-Kígyósér lelőhelymegjelöléssel: ArchÉrt 81. 1954. 81.; DOMBAY János jelentése felülvizsgálatról TIM RA 210-2001.
