Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 33 később is felgyújtották a várost. Végleges formáját az újjáépítés után kapta meg. A hozzá É és D felől csatlakozó polgárváros lakosságát részben a párkányban szolgáló zsoldosok (janicsárok, tüzérek és martalócok) és családjaik alkották, a város és a vár vezetői többnyire délszláv moszlimok voltak. A párkány török őrsége 1556-1557-ben 38 martalócból állt, számuk a következő két évben 52-re nőtt. Az őrséget „félkatonai falvakba telepített vojnikok is kiegészítették, akik szükség esetén riadólánc-szerűén fogtak fegyvert". így 15601561-ben 103 vojnik teljesített szolgálatot (mivel az év és a szám is megegyezik feltehetően ők voltak a Górni Aranyasra, Borsotba és Garára telepített, Szelak Niko vezette csapat), akiket két év múlva 41 martalóc váltott fel. 1568-1569-ben 37 martalóc mellett 41 janicsárt is alkalmaztak védelemre. A város növekvő szerepét is jelzi, hogy 1570-ben - nagyobbrészt a zombori, kisebb részt a kalocsai náhijék területéből létrejött a bajai náhije. A párkányban szolgáló katonákról viszont csak húsz évvel későbbről vannak hozzáférhető adatok: ekkor 20 janicsárról szólnak a defterek, 1595-ben pedig mindössze 2 tüzérről van tudomásunk.

158 1602-ben naszádos hajdúk támadták meg, és égették fel a párkányt és a várost, az újjáépítésre rövidesen sor került.

159 Az 1628-1629. években 66 személynek fizettek zsoldot: 25 müsztahfiznek (janicsár), 20 lovas ulufedzsinek, 8 topcsiknak (tüzér) és 3 dzsámiszolgának. Utóbbiak napi zsoldja 26 akcse volt, a müsztahfizoké 128, az ulufedzsiké 314, a topcsikoké pedig 66 akcse.

160 A 17. század feléből, szemtanú leírásából ismerjük a vár és a város akkori képét, mivel Evlia Cselebi az 1660-as években a várak és szandzsákok felülvizsgálata során Bajára is eljutott. A nagy kikötővel rendelkező párkányt erős és „régi vár"-nak nevezte, melynek ekkor várparancsnoka, 80 katonája, számvevője, adófelügyelője, sőt „építészeti agája" is volt. A belső vár, melyben 50 deszkaház és 15 bolt is állt, „kettős palánkfal kerítésű, négyszögű, szépen rendezett erődítmény. A belső várban két mihrábja, melyek közül a Szinán pasa dzsámija a régi időkben templom volt, ennek vékony minaret tornya van. Van egy Ogrun-kapuja (a gyalogosforgalom számára - WE) és egy nyugotra néző nagy kapuja. " A 300 „deszkatetejű csinos, erős" házból álló polgárvárost „tömésfal kerítésű palánka" vette körül, mecsetje, kolostorja, medresszéje, elemi iskolája, egy fogadója, egy fürdője és 150 boltja volt. Utcáit deszkák burkolták, mert „földje lapályos és mocsaras. " Zombori úti kapuja DK-re, a Révkapu nyugat felé vezetett, a révfőnél VASS Előd 1980 167. 1. táblázat. „Közvetlenül a párkány nyugati fala alá evezve megrohanták falait, és - tüzes szurokkoszorúkat dobálva a párkányba és a polgári városba, -felégették azt. " VASS Előd 1989 182. VASS Előd 1989 183.; A létszám felsorolása mellett a napi zsoldot is jelzi: KŐHEGYI Mihály SOLYMOSNÉ Göldner Márta 1976 20. Mindkettő VELICS Antal - KAMMERER Ernő 1886 432. alapján.