Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

75 Kiskunfélegyháza M5 108,100 km-szelvény magassága M5 124. lh., Izsáki út, Petőfi Tsz A nyomvonaltól DNy-ra 450 m-re, a Petőfi Tsz központjából D-re valamint a tanya körül nagyobb területen elszórtan, kis foltokban szarmata kori cserepek: korongolt, szürke oldaltöredékek, sárgásbarna kis talpas fenékrész, durva, kézzel formált edény peremtöredékei és középkori sómázas oldaltöredékek kerültek elő. KJM RA 2001.1024 KJM régészei (1991-1992) Kiskunfélegyháza M5 108,400 - 108,700 km-szelvény M5 125. és 125/a lh., Izsáki út, tervezett autóspihenő Az út nyomvonalában és attól D-re, a tervezett kiskunfélegyházi pihenő területén a következő leletek kerültek elő: vékonyfalú, seprős díszű kora bronzkori töredék és kézzel formált vastagabb házikerámia darabok: szürke, korongolt fenék-, perem- és oldaltöredékek, terra sigillata és besimított kerámia töredékei, durva, kézzel formált szarmata házikerámia, középkori fenéktöredékek (2 db) . (hrsz.: 0417) KJM RA 2001.1024 KJM régészei (1991-1992) Kiskunfélegyháza M5 108,050 - 108,250 km-szelvény M5 125. lh., Autóspihenő A leletmentés során (1994. május közepe-november eleje) több mint 11.000 m

2 területet vizsgáltunk meg, ebből kb. 8000 m

2-t tártunk fel. Objektumok száma: 9 ház, kb. 650 gödör, 10 keskeny, hosszú, 3 széles, nagy árok, egy rendkívül nagy, háromárkos körárok, 12 sír. Előkerült több ezer kerámiatöredék és állatcsont. A leletmentés legnagyobb eredménye azonban nem a feltárt terület, az objektumok és a leletek rendkívül nagy száma, hanem az a tény, hogy sikerült elkülöníteni a szarmata település négy színterét: a falut, az állattartásra, illetve agyagbányászásra (később csoportos vermelésre) használt területeket és a temetőt. Ezzel a lelőhely igen előkelő helyet foglal el a hazai szarmatakutatásban. A feltáráson részt vett: Huszár Ambrus RégFüz Ser.I. No. 48. 1997. 56. Wicker Erika (1994) Kiskunfélegyháza M5 108,050 -108,500 km-szelvény M5 125. lh., Autóspihenő 1994-ben került sor a majdani autópihenő területébe két oldalról benyúló kiemelkedéseken a szarmata település lakórészének (5 ház, közel 350 gödör, 3 árok, 1 nagy körárok, összesen 2800 m

2

), továbbá a szemben lévő K-i dombon agyagbányájának (11 sír, összesen 1800 m

2

) leletmentésére. Az agyagbánya területén egy zsugorított, késő rézkori sír is előkerült. Az 1995. évi feltárás a két kiemelkedés között, pontosan a nyomvonalon folytatódott. A 20.000 m

2 nagyságú terület D-i részén, egy kerítőárok körül félkörösen elhelyezkedő 5 ház a település legkorábbi építményeihez tartozik. Közelükben két, cserepekkel szigetelt aljú szabadtéri kemence került elő. Miután a falu lakórésze a Ny-i domb lett, e területet már csak állattartásra használták. Erre utalnak a falubeli házakétól eltérő szerkezetű pásztorhelyek a közelükben vagy távolabb, csoportosan elhelyezkedő tüzelőgödrökkel. A 16 feltárt karám két típusa (sekélyebb, lekerekített sarkú, homorú oldalú, illetve igen mély, olykor 2 cölöpsoros, négyzet alakú) nemcsak használati, de időbeli különbséget is jelent. A közel 400, elsősorban hulladékgödörből számtalan edény- és állatcsont-darab került elő, de hiányzanak a falubeli gödrökre jellemző egyéb tárgyak (eszközök, ékszerek). A karámok közötti területen előkerült cölöplyukak általában téglalap alakba rendezettek.