Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Merk Zsuzsa: A Szovjetunióba deportált katymári és vaskúti németek

352 MERK: A SZOVJETUNIÓBA DEPORTALT .. . A munkaképes lakosságból kiválogatottak adatait vizsgálva nemigen találunk következetességet abban, miért éppen ők ítéltettek erre a sorsra. Míg a későbbi kitelepítéseknél — főként az utolsó szakaszban — a tulajdon, a birtoknagyság, illetve a háború alatti politikai magatartás játszotta a döntő szerepet, a deportálá­soknál e két szempont nem figyelhető meg, az elhurcoltak nem tartoztak a falvak leggazdagabbjai közé, nagyobb részük nem volt tagja a Volksbundnak. 19 A nők valamennyien házastársbeliek voltak, Katymáron a férfiak közül csak három 10-30 kat. holdon gazdálkodó, s csak egy, aki 80 holdas gazda. Ugyanígy Vaskút on, ahol — 70 férfi adatait ismerve — szintén háromnak volt 50 kat. holdja, vagy ennél nagyobb birtoka (77 kat. hold). A többiek semmilyen, vagy 10 holdnál kevesebb földtulajdonnal rendelkeztek. Az elvittek között sok az iparos, s talán ez utal valamiféle válogatási szempontra, amely azonban nem helyi jellegű. Katymárról a 16 férfi fele, Vaskútról 13 volt asztalos, kötélgyártó, kádár, bognár, ács, szíjgyártó, kőműves, cukrász vagy pék. 20 Szakmunkások, akikre a Szovjetuniónak óriási emberveszte­ségei --a sztálini rendszer és a háború áldozatai —, valamint a még hadban álló férfilakosság hiánya miatt a leginkább szüksége volt. A vaskútiakkal, Katymáriakkal együtt indult el kb. 200 munkás, akiket Csepelről, egyenesen a műszak végéről vittek Kiskunhalasra. Sziléziából csak férfiak, bányászok kerültek Ukrajnába. 21 Mindegyikük foglalkoztatható volt bányavidéken, illetve cukrász, pék a tábori konyhákon. A két falu értelmisége itthon maradt. A környékről csak Jánoshalmáról vitték el az orvost — szükség volt rá a táborok egészségügyi ellátásában —, valamint Bácsbokodról a tanítót. Mindkettő magyar nevű volt, s nem is helyi születésű. 22 A politikai megbízhatóság sem játszott igazán szerepet a kiválasztásnál. A vaskúti 75 emberből 39-et „politikai szempontból megbízhatónak" tartott a nemzeti bizottság elnöke 1946 elején, mikor az adatlapokat kitöltötte. Az 5 nő közül négyet „politikai szempontból kifogásolhatónak" minősítettek. 23 A megkér­dezett vaskútiak ezt nemigen értették, szerintük egyszerű, háztartást vezető asszo­nyok voltak. Hogy melyek lehettek azok a szempontok, ami alapján ezt eldöntöt­ték, nem tudjuk. Talán a Volksbund-tagság. A katymáriak közül — az adatok elég 19. A Baja város tanácsülésén elhangzott beszámolóban is erről olvashatunk. BKmL Baja város Polgármesteri Hiv. elnöki ir. 172/1945.; BKmL Bács-Bodrog vm. Jánoshalmi járási főjegyző 513/1945.; BKmL Rém község ir. 426/1945.; Bácsbokod község ir. 13/1945.; Bács-Bodrog vm. Főisp. 351/1945. 20. BKmL Vaskút község külön kezelt közigazgatási ir. 1946.; TIM A. 1133. 89. P. M. (1922) Katymár. 21. TIM A. 1133. 89. — Valamennyi visszaemlékező szól a lengyelországi németekről, bár a szakirodalom elsősorban a romániaiakat és jugoszláviaiakat említi. R. SÜLÉ Andrea 1987. 167.; KERTÉSZ, Stefan 1953. 8.; SENZ, Josef Volkmar 1987. 8. 22. BKmL Bács-Bodrog vm. Jánoshalmi járási főjegyző 513/1945.; Bácsbokod község ir. 13/1945. 23. BKmL Vaskút község külön kezeli közigazgatási ir. 1946. — A kérdőívek hátlapjára vezették fel a „Politikai szempontból megbízható", illetve „Politikai szempontból kifogásolható" megjegyzést 1946. január 3-án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom