Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Művészettörténet - Sümegi György: Muraközy János (1828–1892)

558 SÜMEGI: MURAKÖZY JÁNOS (1824—1892) 7. CARL RAHL: ÖNARCKÉP (RÉZKARC) hazament Kecskemétre, majd közel másfél-, két évig bujkált Pesten, Marastoni műtermében meghúzódva,

24 azután meg a Dunántúlon. Fekete János álnéven vándorfestőként kóborolva 1849 őszén eljutott Tardonára is, a Bükk-fennsík erdőrengetegében épült kis faluba, a szintén amnesztiára váró Jókai rejtekhelyére. Valószínűleg itt készülhetett (vagy az együttbujdosás emlékére később?) Muraközy Jókai Tardonán című festménye.

25 (Művek jegyz. 21.) A kép mindenképpen a bujdosásban együtt töltött idő emlékét idézi. A szembenéző mellkép-arcmáson Jókai feje kissé jobbra hajlik. Az írót hosszú, két ágra bomló hullámos szakálla, vékony arca, megtört és várakozással telt tekintete, széles karimájú Kossuth-kalapja a csüggedés és reménykedés, a lezajlott forradalom vállalása és a kifürkészhetet24. KNKN, 1890. 100. 25. „Muraközy János 1849-ben festette le Jókai Mórt." — VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes: A festő Jókai Mór. Művészet, 1969. február 10.