Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

zépső részeinek viszonyait mutató A/B és A/D belső metszeteket is közöljük (III. melléklet 3-4). A C—D szelvényfallal nem volt szerencsénk, ásatásunk itt egy, a szelvény irányával megegyező árok közepét vágta át. Az árkot az ásatások idején és jelentésünkben II. világháborús futóároknak véltük, bár fekete kitöltése jóval tömöttebb volt, mini a Templomdomb szélén talált gépfegyverállásé és a befutó ároké s főleg az volt gyanús, hogy cserepek nem voltak benne. Utólag jöttünk rá, hogy Kada Elek század eleji régészeti kutatóárkáról volt szó. Ezt a metszetet a feldolgozásnál csupán felhasználtuk, a 150—160 cm mélységig roncsolt profil nem érdemes közlésre. Az előzetes jelentések és a rétegek szerint különtartott és számozott leletanyag a most adottól némileg eltérő számozását tisztázandó, egyben a leletanyagban való tájékozódást megkönnyítendő, az 1974. illetve 1975. évi ásatási szintek végleges viszonya a következőképpen alakul: Az 1974.

1. és II. szint középkori feltöltésnek bizonyult, nem számítottuk őket a bronzkori rétegekhez. Leleteiket „humusz" és „sárga feltöltés" bontásban ismertetjük. Az 1974. III. szint azonos az alábbiakban szereplő 1. bronzkori (települési-ház) szinttel. A padlón és padlóban talált leletei 1. réteg megjelöléssel szerepelnek. Az 1974. IV. szint azonos az alábbiakban szereplő 2. bronzkori (települési-ház) szinttel. A padlón és a padlóban talált leleteit 2. rétegnek jelöltük. Ahol az 1. és 2. szintben padlórétegek nem fordultak elő, ott a valóságban is összemosódó leleteket együtt tartottuk. Leírásunkban 1—2. réteg megjelöléssel szerepelnek. Az 1974. V. szintet, illetve jelenségeinek nagyobb részét, valamint az 1975. IV. szintet, amely nem más mint két települési korszak közti feltöltés, töröltük a szintek közül. A benne talált leletek elnevezése: 3. réteg. Az 1974. V. szint részletei a 3. bronzkori (települési-ház) szintbe tartoznak. Leleteit 4. réteg néven jelöltük. Az 1974. VI. szint azonos a 4. bronzkori (települési-ház) szinttel. A padlón és a padlóban talált leletek alkotják az 5. réteget. Az 1974—75. VII. szint a végleges beosztásban a bronzkori humusz felszínét jelenti, ez volt az 5. bronzkori (települési) szint. A 4. szinttől a humusz felszínéig talált leletek alkotják a 6. réteget. 8. Középkori gödrök a Várdomb 1974. évi I. szelvényében 8. Mittelalterliche Gruben im I. Schnitt des Jahres 1974 auf dem Burghügel A bronzkori humuszban talált leleteket „őshumusz" néven tartottuk külön. A humuszréteg és a vele összeolvadó szürkésfekete színű s^uhhumus^ réteg átlagban 60—80 cm vastag volt (Mélységadatok, K: 55, D: 70, Ny: 80, É: 80 cm). Alatta meglehetősen egységes, átlagosan 55 cm vastag középkori sárga feltöltés foglalt helyet. AÀ A. szektorban csaknem sterilnek látszóan tiszta voit, a többi szektorban kevés humusszal kevert piszkossárga színű löszből állott. Felszínén késökö^épkori objektumokat lehetett megfigyelni. Az A. szektor DNy-i negyedébe mélyedt bele a 120x100 cm-es, ovális alakú i. középkori gödör. A középkori felszíntől mért mélysége 28 cm. (8. kép). Tartalma teknős páncélja (LIX. t. 3.) és sötétszürke korongolt fazék néhány töredéke. A kisebb, 80x90 cm-es 2. középkori gödör az A. szektor ÉNy-i szélén tűnt elő s átnyúlott a D. szektorba is. A középkori szinttől mért mélysége 25 cm, a mai felszíntől 98 cm. Leletek nélkül. Középkori karó és cölöplyukak szétszórtan a felszínen is mutatkoztak, de főleg a profilmetszetekben látszanak. Az А—В és a D. szektorban a középkori sárga feltöltésen 15—20 cm vastag, hullámos felületű és aljú, kissé vöröses agyagtartalmú szintmagasítás tűnt fel. Annyira rossz állapotban, hogy nem lehetett középkori épület agyagpadlójának értelmezni, 32