Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

valószínűleg mégis annak a maradványa. A profilból az is kitűnik, hogy a középkori feltöltés egyes helyein piszkos egykori járószint nyomai mutatkoznak. A középkori sárga feltöltés helyenként egyenetlen vastag volt, ilyen esetekben megállapíthatóan a kissé hullámos bronzkori felszínt igyekeztek elegyengetni. Alja, K: 125, D: 125—130, Ny: 115, É: 105 cm mélységben húzódott, a szelvény közepén pedig 110 cm-ig ért le. A bronzkori telep i. steint. Mélysége: 133—134—120—120 cm, közé­pen: 130 cm, — tehát meglehetősen egyenletes fel­színe van. A B. és C. szektorban sárga színű roncsolt padlótöredékek foglaltak helyet, amelyek DK-i irány­ban — egy nagyobb roncsolt felülettől megszakítva — átterjedtek az A. szektorba is. A padló a B. szektor DK-i felében és az A. szektor ÉK-i felében omladé­kos, égett, vastagon kormos volt. Az omladékban és a koromrétegben szétszórva literszámra volt az égett gabona (elsősorban búza, de árpa, borsó stb. is), amely helyenként valóságos réteget alkotott. Köz­te vörösre égett paticstöredékek és egy nagy kő. Az A. szektor K-i sarkában egy eredetileg közel kör alakú, 33 cm átmérőjű, vörösre átégett 5—6 cm vastag tapasztott falú, agyaggyűrű helyezkedett el, valószínűleg egy hordozható tűzhely alapozása. Ha­sonló méretű (35—35 cm-es átmérőjű) és kivitelű, egymás mellé épített agjiagkatlanokat vágott át a szel­vényfal a B. szektorban (I. melléklet 1.). Az amúgy is az omladékban talált két katlan még jobban át volt égve, mint a K-i sarokban levő. A B. szektor DNy-i szélén az eddigiekhez hasonló, de mintegy 50 cm átmérőjű ovális katlan töredékei voltak. Az A. szektor D-i sarkában a padlóra épített 70 cm átmérőjű tapasztott peremű tűzhely vagy inkább kemence roncsai. Mellette nagy terméskő. Az A. szek­tor Ny-i sarka felé 45x30 cm-es ovális („gemma alakú") tűzhely, amely ferde síkú peremével kiemel­kedett a padlóból. A teljes szelvény további felületén a D. szektorban levő nagy kövön és a C. szektorban a padlón egy­máson fekve talált őrlő (dörzsölő) köveken kívül сзак néhány kisebb kő került elő. Minden jel szerint külső járószint volt a D. szektor területén, itt csupán pisz­kos fekete színű letaposott töltelékföldet lehetett meg­figyelni. Ebben a padlóroncs nélküli szektorban je­lentkezett először egy 110 cm átmérőjű szabályosan kerek, sárgásvörös színű, égett törmeléket tartalmazó betöltés formájában a 75/1. gödör. Amelyet ilyenfor­mán házon illetve épületen kívül mélyítettek be a földbe, a legfelső települési szintben. Mint a későb­biekből kiderült, még a ház illetve a telep utolsó korszakában betöltötték, sárgásvörös töltelékföldje szinte kivirított piszkos-földes környezetéből. Az A. szektor ÉK-i felében s különösen a szom­szédos D. szektorban érzékelhetővé vált a 74/2. ( = 74/75 Nagygödör, legalul, végkifejletében — 15. gödör) gödör bizonytalan körvonala, egyelőre in­kább csak az által, hogy a fölé nyúló padlók bele­süppedtek. Hasonlóan volt érzékelhető a D. szektor­ban a 7—8—14. gödör komplexum későbbi helye is. A megelőző korszakban megásott gödörkomplexum­ból csupán a lefelé szűkülő 14. gödör felső széle látható a metszetben (III. melléklet 1.). A szelvény teljes felületét elemezve úgy tűnik, hogy benne az А— В— С. szektorra kiterjedő L­alakú (?) ház padlórészei kerültek elő. Szélét-falát sehol nem lehetett megfigyelni. Szerkezetét is ho­mály fedi, az 1. szint felszínén egyetlen cölöplyuk sem mutatkozott, a padló metszetében csak néhány karólyuk látható. Vagyis egy nagyméretű építmény belső részletét tárta fel az ásatás, lakóhelyiségekre mutatnak a tűzhelyek és kemencék is. A 4 db katlan­tűzhely alapozás, a kemence és az épített tűzhely együttes előfordulása arra utal, hogy a ház külön­böző helyiségeiben egyszerre több család élhetett. 2. s%int. Mélysége: 150—165—145—130 cm, közé­pen: 135 cm. Nyilvánvalóan az 1. szintben talált lakóház előzménye. Az A. szektorban a K-i sarokban a fölötte levőnél valamivel nagyobb méretű (átm.: 40 cm) korábbi kerek katlan került elő. Nem ponto­san ugyanazon a helyen, mint utódja, mégis azon a tájon. Ami azt jelenti, hogy egykori helyét, később, a ház újjáépítésekor számontartották !(I. melléklet 2.). Még inkább ez derül ki a hasonló méretű és szer­kezetű kerek kemencéből, amely ugyanott volt, mint az 1. szintben található utódja. Mellette ezúttal 2 db még nagyobb kő hevert, az egyik pontosan a korábbi kő alatt. Az A. szektor 1. szintjében talált „gemma alakú" ovális tűzhely alatt ezúttal egy lényegesen nagyobb méretű, más irányba forduló ovális tűzhely helyezke­33

Next

/
Oldalképek
Tartalom