Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
H. Kolba J.: Sigillium civitatis de Kechkemeth
nénk őket. Számunkra legérdekesebbek azok a kutatások, amelyek a kimondottan kereskedő városok alakulásával, a kereskedő települések hatásával foglalkoztak, valamint ezen települések jellemző, mindenütt st. Miklós tiszteletére emelt templomainak történetével foglalkoztak. Planitz német kutató a városok számtalan középkori település-rajzát összehasonlítva, szinte mindegyikben talált kereskedő települést, vagy ezekből alakult későbbi városokat. A nagy kereskedelmi utak, átkelések, pihenőhelyek szinte minden esetben e városok magjaivá lettek. Itt telepedtek le a kereskedők, s vagy köréjük épült a későbbi város, vagy ők lettek a terjeszkedő város első legfontosabb új településévé. 40 Ezek a települések kivétel nélkül kisebb-nagyobb st. Miklós templomok köré, vagy mellé létesültek. A szokásos nagy piacok helyén, a leggyakoribb pihenőhelyeken épültek ezek a templomok vagy kápolnák: gyakran a piacon (Hamburg, Überlingen, Freiberg 41 ), esetleg a városon áthaladó fontosabb keresztútnál (Erfurt 42 ), közvetlenül a város fala mellett, de még a körülvett területen belül (Stade, Bréma, Dortmund, Stendal 43 ), esetleg kívül a falon, de közvetlenül mellette (Strassburg, Wismar, Danzig 44 ), vagy néha egy-egy fontosabb kapunál (Lipcse, Braunschweig 45 ). К. Blaschke német várostörténész kizárólag a szent Miklós tiszteletére emelt templomokat gyűjtötte öszsze Középeurópában 46 . Munkájában 128 várost vizsgált meg, melyek mindegyikében talált — a XI. századtól kezdve — különféle alapítású, de a XII. századtól már szent Miklós tiszteletére szentelt templomokat. A szent püspök a kereskedők európaszerte annyira elfogadott és tisztelt szentje volt, hogy enélkül egyetlen, kereskedő alapon létesült vagy várossá lett települést sem ismerünk. (Hangsúlyozzuk azokat, melyeknek várossá válásában elsősorban a kereskedők játszották a legnagyobb szerepet.) Szerinte még ennél is több Miklós patroziniumú templom volt, de ezeket a lutheri küzdelmekben megváltoztatták, s később vagy teljesen elpusztultak, vagy pedig nem kapták vissza az ere40 BLASCHKE i. m. 328. o. 41 PLANITZ i. m. 68. és 189. o. 42 PLANITZ i. m. 51. o. 43 PLANITZ i. m. 65., 73., 77. és 188. o. 44 PLANITZ i. m. 32., 162. és 212. o. 45 PLANITZ i. m. 149. és 215. o. 46 BLASCHKE i. m. és RIIST: Set. Nicolai i Svendlorg — en kobmandskirke? 1972. 67—76. о. deti szent tiszteletének jogát. Blaschke szerint egyes helyeken a már kész Miklós templom szolgált hidak, piacok közelében való tartózkodás ,,pia causá"-jaként. Kutatása szerint sok esetben az a piactér maradt a város későbbi főtere, ahol a szent püspök temploma állott, és ezen a ponton kapcsolódik Kecskemét városához az általa gyűjtött anyag vizsgálata. A kereskedő városok inkább mutatják a kerskedelmi utak fontos pontjait, mint a később alakult városok, s ez ismét vonatkozik Kecskemétre, mint a szerepét ma is megtartó, nagy alföldi, összekötő városra. Vizsgálódásai, időrend tekintetében, azt mutatják, hogy nyugatról kelet felé sorra épülnek a Miklós templomok az utak irányának megfelelően, s ezeket a templomokat egymás mellé rajzolva, a középkori Európa összes fontos útvonala kirajzolódik. így időrendben is pontosan beleillik Kecskemét XIV. századi Miklós temploma a középeurópai kereskedő városok és útvonalak keletkezési sorába. Ha a magyar viszonyokat vizsgáljuk, Blaschke eredményei alapján nálunk is előfordultak kereskedőtelepülésből, fontos utak mellett épült városok. Kecskeméten kívül elsőként kell megemlítenünk a legkorábbi és legnagyobb kereskedő településből alakult Esztergom városát, 47 amelyet a részben latinusok részére épült szent Miklós temploma már a XI. században világosan elválaszt a polgárváros és az érseki település lakosságától. 1156-ban említik „locus sancti nicholai, in stigranensi suburbio sitam", 48 1242-ben és 1314ben ,,ecclesia sancti Nicolai. . . intra eadem civitatem existens" 49 szerepel. Esztergom, mely a kievi nyugatkeleti út árumegállítójoggal rendelkező városa volt, a számtalan kereskedő részére már elsőként megépítette a védőszent templomát. 50 Nem sokkal ezután sorra készülnek Magyarországon is, természetesen a fontosabb utak mentén, a kereskedő központokban, az újabb szent Miklós templomok. így Eperjes a lengyel út mentén a XIII—XIV. században gótikus templomot emeltet, 51 Eger a város egyik kapuja köze47 Esztergom kereskedelméről Id. a 16. jegyzet irodalmát. Megemlítve BLASCHKE i. m. 293. o. 48 Az esztergomi st. Miklós templom említései DERCSÉNYI -ZOLNAY i. m. 140. pp., В. WALLON E. i. m. 7. o. Eredetiben KNAUZ, Monumenta I. 108. o. 49 KNAUZ, Monumenta IL 699. o. 50 ZOLNAY, Az esztergomi latinusokról i. m. 155. o. 51 Eperjes templomáról MYSKOVSKY V. : Az eperjesi középkori műemlékek rövid ismertetése. AÉ. 8. 1974. 92— 98. o.DIVALDK.: Eperjes templomai. Bp.1904. 323
