Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

H. Kolba J.: Sigillium civitatis de Kechkemeth

9. kép. Az 1730-as ferences pecsét. Abb. 9. Der Siegel der Franziskaner, 1730 lében, a mai rác templom helyén építtet a kereskedőknek egyházi menedéket,

52 Galgócz gótikus temploma a csehországi kereskedők egyik fő pihenőhelye lehetett, szintén szent Miklós tiszteletével.

03 Ezenkívül Tóth Endre kutatásainak idevonatkozó részeit említenénk, aki a középkori Vas megye összes templomának védőszentjét összegyűjtve,

54 arra az érdekes eredményre jutott, hogy az legnagyobb számban, beleértve a Mária tiszteletére emelt templomokat is, a szent Miklós nevének szentelt építmények mutatkoznak. A nagy számú templom közül 29 volt neki szentelve. Ugyanezt az erősen elterjedt Miklós kultuszt mutatja az a sok magyar falu, vagy város, melyeknek neve mind a szent nevével kapcsolódott össze: Kunszentmiklós, Fertőszentmiklós, Győrszentmiklós, Szigetszentmiklós stb. Magyarországon, tehát ugyanúgy létezett szent Miklós kiemelkedő tisztelete, mint más országokban, és minden esetben kereskedő településekkel hozható kapcsolatba, mint mindenütt. Kecskemét, a szentnek 52 Eger temploma GERŐ László: Eger. Bp. 1954. 53 GÉRECZE P. : Magyarország műemlékei. II. Bp. 1906. 555. o. 5

4 TÓTH E. : A középkori Vas megye templomai. Kézirat. Segítségét és az adatok átengedését ezúton is köszönöm. 10. kép. St. Miklóst ábrázoló pecsét 1740-ből. Abb. 10. St. Nikolaus schildernder Siegel, 1740 szentelt templom felállításával kapcsolódott ebbe a fejlődési láncolatba. Nézzük ezekután, milyen oka lehetett a pecséten főhelyet elfoglaló, majd később — évszázadok múlva a püspök alakját a kecskével helyettesítő változásnak. A város középkori pecsétjei közül egy sem maradt meg, így nem ismertük azok formáját. A korai középkorban a városcímerek nagyobb része a magyar vagy helyi tiszteletnek megfelelő szent személye köré kapcsolódik. Ezek a pecsétek rendszerint valamilyen vonatkozásban a város történetéhez legjobban kapcsolódó szenteket ábrázolták, így nem kétséges, hogy Kecskemét esetében később is erősen megmaradt szent Miklós tisztelettel kell számolnunk. Szent Miklós a XVI. század elejétől már nem ismeretes a kecskeméti pecséteken. Erre számos analógiánk van a magyar pecséttani gyakorlatban, hogy az évszázadok folyamán megiparosodott városok későközépkori címereibe a város jellemző mesterségének jelképét helyezik.

55 Kecskemét esetében is ez lehet az egyházi téma megváltozásának oka. Természetesen nem szeretnénk 55 Ilyen pecséteket találunk Baja, Székesfehérvár, Kassa, Debrecen stb. címereiben. 324