Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

jellegzetes falusi gyógyszertár (Sükösd). Typical village pharmacy at Sükösd. Типичная сельская аптека (Шюксшд). Az 1950-ben 12/85 számmal jelölt és ma is működő gyógyszertárat az államosítás után is még kétszer költöztették. így az már az ötödik helyen működik. S\ank, mint önálló lakott helység, csak a múlt században keletkezett, addig pusztaként tartották nyilván. Gyorsan népesült be. Kiskunmajsához való közelsége, a kecskeméti kisvasút, a napjainkban feltárt olaj és földgáz kutak, mind nagyban hozzájárultak erőteljes fejlődéséhez. Gyógyszertár létesítésére 1926-ban került sor, meglehetősen szokatlan módon. Az 1926. márc. 8-i keltezéssel kiadott alapítási jogadomány szerint ugyanis a jászszcntlászlói patika fiókjaként kapott működési engedélyt Kasziba Kálmán gyógyszerész. Erről Kaszibáné, az alapító gyógyszerész özvegye egy adatközlő levelében a következőket írta: ,,. . . szeretném még megemlíteni, hogy férjemnek nem volt szándékában Szánkra fiókgyógyszertárat kérni, de mert megtudta, hogy Győrffy Mátyás majsai gyógyszerész fia részére Szánkon kért patikát, ő is adott be kérvényt és meg is kapta a jogot . . ." A „Megváltódról elnevezett szanki patikát Kasziba Kálmán, majd elhunyta után özvegye bérbe adta Bagyinka Endrének, aki az államosítás után is vezetője maradt a ma is működő 12/86-os számmal jelzett gyógyszertárnak. Tass 1284-ben a királyné tárnokmesterének adományozta A török uralom alatt nem pusztult, el egészen így a szatmári békekötés után jelentősen benépesült és nemesi községgé fejlődött. 1741-ben pestis járvány pusztította, az 1820-as nagy tűzvész alkalmával pedig szinte porig égett. Gyógyszertárát 1893-ban a dömsödi patika fiókjaként létesítették „Isteni Gondviselés" néven, melynek Csathó Gyula volt a kezelője. 1895-ben König István vette át és önállósította a patikát, mely ma is működik. Az államosításkor a 12/87 számot kapta. Tataháza régi neve Thad. A törökorban Tótházának is nevezték és teljesen elpusztult. Területe a bikityiek és a bajaiak legelője volt. 1764 után csak lassan népesült be újra. Gyógyszertára 1950 után létesült. Berendezését a megszüntetett bácsalmási, volt Praefort patikából kapta. A ma is üzemben levő 12/21-es gyógyszertárnak első vezetője Szobonya Béla volt. Tallér egyike a középkor nevezetes kun pusztáinak. Gazdag legelőiért nagy vetélkedés folyt, így Szeged bérletébe, később Soltvadkerthez tartozott. Csak 1872-ben lett önálló község. 1907-ben nevét Prónayfalvára változtatták, amit a felszabaduláskor visszaállítottak Tázlár-ra. Patikáját 1953-ban létesítette és működteti ma is a BácsKiskun megyei Gyógyszertári Központ 12/80-as számmal. Első vezetője Csorba János gyógyszerész volt, aki gyakornokként még Katona József kecskeméti patikájában kezdte működését. Tis^akécske régen Kecske néven volt ismert. Két összeépült községből, Ókécskéből és Újkécskéből alakult ki. Kecske már a török uralom előtt egyike volt a legvirágzóbb tiszamenti településeknek. 1690 körül lakossága elmenekült, de még a szatmári békekötés előtt vissza is szivárgott. Az egyre szaporodó lakosság gyógyszerellátása mindinkább szükségessé tette gyógyszertár létesítését is, amire először 1872ben került sor. A mai Tiszakécské-nek ugyanis két gyógyszertára van. Létesítésük időpontjának érdekessége, hogy Újkécské-n van a régebbi, Okécské-n pedig az újabb patika. Az első újkécskei patika alapítója Essert P. 1872-ben kapott jogot a „Megváltó" gyógyszertár felállítására. Ezt a patikát 12/88-as számmal államosították és jelenleg is működik. A másik gyógyszertárat 1915-ben Hann Henrik „Magyar Korona" elnevezéssel nyitotta meg Okécské-n. Ezt a ma is működő patikát 12/89-es számmal jelölték 1950-ben. A két akkori tulajdonost Ősapay Lászlót és dr. Nagy Ferencnét megcserélték és egymás patikájába nevezték ki vezetőnek. Tompa az egykori Bács-Bodrog vármegye régi települése. Patikáját „Szent Szív" néven 1927-ben idősebb Lárencz László alapította, mint egy gyógyszerész generáció seniora. Idősebb Lárencz László 1880. febr. 12-én született Csíkszeredán. Tanulmányait Budapesten végezte, gyógyszerészi diplomáját 1908ban kapta meg. Felesége révén rokonságban volt dr. Augusztin Béla egyetemi tanárral, az akkori Kertészeti és Növénykísérleti Állomás igazgatójával. Az ő buzdítása és szaktanácsai mellett eredményes kísérleteket folytatott, majd komoly sikereket ért el a ricinus növénynek magyarországi meghonosítása és termesztése terén, így a hazai ricinus gyakorlati termesztésének úttörője volt. Ricinus magvakat Augusztin professzortól kapott és Tompán előbb kertekben, kis területen, majd a környéken 1927-ben 15—20 holdon ricinus növény kultúrát létesített nemzetgazdaságilag is jelentős mennyiséggel. Rendkívül szociális érzéke miatt sokszor kellemetlenkedtek az akkori hatóságok, mert tudományosan alátámasztott tapasztalatai és 175