Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

Id. Lárenz László (1880—1945) tompái gyógyszerész. László Lárencz, sr. (1880—1945), pharmacist at Tompa. Аптекарь из Томпы ст. Ласло Ларенц (1880—1945). Röviden összefoglalva ennyivel kívántam és tudtam segítségére lenni a megyénk gyógyszerészeti múltja iránt érdeklődőknek. Az itt elmondottak mellett azonban részletesebb irat- és tárgyi anyag áll rendelkezésére a kutatóknak a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Bács-Kiskun megyei Gyógyszerészettörténeti Gyűjteményében. (Kecskemét, Batthyány u. 7. sz.) tanácsai alapján a szegény emberekkel, kis parcellákon is ricinust termesztett, így azokat jó keresethez juttatta és nem kellett fillérekért zscllércskcdniök az uradalomban. A jól bevált gyógyászati és ipari ricinusolaj termesztési kísérletek után dr. Augusztin Béla tanácsára később a mák illetve mákszalma felhasználásával is foglalkozott, elősegítve ezzel a világhírű Kabay János gyógyszerész kísérleteit, mely szerint az addig használhatatlan és eldobott mákszár szalmából értékes morfint lehet előállítani. Ebben az időben a szegedi Biokémiai Intézetben dolgozó fiát ifj. Lárencz Lászlót is bekapcsolta kísérleteibe. Id. Lárencz László 1912-ben a paprikából már olyan magas kapszicin tartalmú oldatot állított elő, melyre felfigyeltek és ezt „folyékony paprikának" nevezték. Később dr. Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas professzor ezt a paprika oldatot is megvizsgálta és meghatározta annak C-vitamin tartalmát. Id. Lárencz László 1945. április 10-én halt meg. A ma is működő tompái patikát 12/90 számmal jelöltek meg 1950-ben a gyógyszertárak államosításakor. Uszédz középkor végén már létezett. A török hódoltság alatt sem pusztult cl, a szatmári béke után pedig fokozottabban népesítette be a kalocsai érsekség, mert a főkáptalannak legnagyobb birtoka volt. 1875-ben nagy árvíz sújtotta. Patikáját Kovács Lajos foktői gyógyszerész létesítette úgy, hogy 1896-ban miniszteri engedéllyel áttelepítette foktői gyógyszertárát Úszódra, melyet „Megváltó" néven nyitott meg. Kbből az a furcsa helyzet adódott, hogy bár a patikajog adományozásának kelte valójában 1893, Úszódnak mégis csak 1896-tól van patikája. Л gyógyszertár vezetői később gyakran cserélődtek, míg 1947-ben Kovács Kálmán vette bérbe és az államosítás után is vezetője maradt a jelenleg 12/91-es számmal működő uszódi gyógyszertárnak. Vaskút A helység régebbi nevei, mint Bachkuta, Baskut is ismertek. 1406 körül Töttös László földesúr birtoka volt. A vaskúti „Szentháromság" gyógyszertár jogát 1886-ban ifj. Mayer Mihály kapta és a jelenleg is működő patikát 1950ben 12/92 számmal jelölve vették fel a megye gyógyszertárai közé. Remélhetőleg megyénk patikáinak történeti múltjáról összeállított rövid összefoglaló munkámmal sikerült részben megvilágítanom a megye egészségügyi kultúrája fejlődésének néhány részletét és kiegészítenem az általános kialakítandó képet a megye kulturális múltjáról. Munkámat ezzel természetesen nem tekintem teljesnek, lezártnak és befejezettnek, hiszen a folyamatos kutatómunka során minden bizonnyal újabb adatok is válhatnak ismertté. Ezért minden hitelt érdemlő kiegészítést köszönettel veszek. 176