Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Fehér Z.: A bátyai szállások

nevével: „ . . . Kint a Szálasán lévén Maros Mihály nénak . . ."

20 A régebbi vagy a többitől kissé távolabb álló épületek neve általános használatúvá, közismertté vált. Mindenki tudja, s helyzetviszonyításhoz használja, a ¥ eket e-, a Csergány-, a. Jé ló-, a S%ücs- és a Pavlesstcállás tulajdonneveket. Az 1864-ben készült kataszteri térképen '^Felsőszállás „dűlő" nevét megtaláljuk, de a mai Alsós^állás helyén csak a Markó szállás, Rakovs^ky, Balázs és Ek dűlőneveket látjuk. Ez utóbbi háromhoz nem írták ki a szállás utótagot, bár valószínűleg így nevezték őket, de oly kicsinyek ezek a területek, s oly sok rajtuk a parcella, hogy nem fért volna rájuk a teljes név. A Rakovs%ky dűlőben áll az a Nagykert épülettel együtt, amely a múlt század második negyedében itt élő Rakovszky Ferenc táblabíró tulajdona volt. Az Ék dülöt Ék Ferenc dűlőnek is írták a múlt századi végrendeletekben. Valószínűleg erről van szó a következő adatban: „ . . . ipa Ek Ferencnek a szálas tanyája megégett. . ."

22 A szállások tartozéktelepülés jellegét hangsúlyozzák az egykori iratok. „ . . . házamat a ho^ó tartozó Szálas tanyámmal mellette levő kerttel . . ."

2;! „ . . Helységben levő házamat minden ho^á tarto^andókkal, úgy szinte Szálasomat. . ,"

24 „Helységben levő Házamat. . . e^en fölül. . . a Szálas Kertemet. . ,"

25 A szállásoknak viszont a kertészkedéshez szükséges kert (rácul: bos^tán) volt a tartozéka. „ . . . szálási tanyai épületemet ho^á tartozó kerttel. . ."

2e „Azon szállási kertet tanyával együtt a Zabolai dűlőben . . ."

27 Végül a szállások állatteleltető funkciójára utalnak a következő elnevezések. Ötetö. „Terengó mellett vót az ötetőnk."

28 Egy 1862-ból való végrendelet tanyaakolnak nevezi a szállást.

29 Egy másik irat pedig együtt említi a szállás kertet a szénás akóval,,

30 A. kétbeltelkes település kialakulásának körülményei Bátyán Bátya természeti és társadalmi okok következtében alakult kétbeltelkes településsé. A község belterülete Kalocsához hasonlóan, szűk szigeten helyezkedett el. Ezt a szigetet a környező fokokból hordott földdel még meg is emelték. A Fok, a Kor sósica és a Malád legtöbbször, a Vajas pedig mindig vízzel volt tele, s így őrizték vagy fenyegették a falut. A vízzel övezett belterületet mélyebb fekvésű legelők vették körül. E mocsaras legelők emlékét őrzi a határban a sok -bara, meg -paie utótagú földrajzi név. Mivel a házak kicsiny telkén nem volt szokás, a belterület peremén meg nem volt hely, ezért az istállókat a mocsaras legelő túlsó partján, a falutól mintegy 2—3 kilométerre építették. A XVIII. század második felében szálláskerteket még csak a mai Alsószállás területén látunk, ha az első katonai felvételt figyeljük

31

. Tudnunk kell azonban, hogy a század elején még itt állott Var ajt község. Miután a kuruc időkben elpusztult, területét a bátyaiak veszik bérbe, „ahol szénakaszálással foglalkoznak."

32 Ezen a határ részen még 1783-ban is ártéri erdővel sűrűn körülvett, de már egymással összefüggésben álló, fától megtisztított szálláskertek sorát látjuk, számszerint mintegy 35-öt. Olyasféle szállások lehettek ezek, mint amilyenek Tolna megyében is voltak ebben az időben

33

. A kissé magasabban fekvő kaszálók sarkába valamilyen építményt emeltek a jószág számára. Az erdei kaszálókon gyűjtött szénával élelmezték télen a legelőkről az istállókba szorult jószágot. HOFER Tamás a dél-dunántúli megosztott települések történeti előzményeit kutatva rámutat arra, hogy a XVII—

XVIII. század fordulóján háborús körülmények között az erdei szórványtelepek a lakosság számára búvóhelyül szolgáltak

34

. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg Bátyán is. A község 1686-ban lakatlanná vált, sőt még 1698-ban is csak néhány házból állt

35

. A História Domus írója szerint az ellenségtől 0 BL. Báyta, Községházi iratok, 1850. Maros Mihályné végrendelete. Maros Mihálnyé már ekkor Szálláson lakik! 21 Bátyai Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény — Térképe Bátya Helység Rendezett Határának 1864. Rendezte és térképezte Sziládi Lajos m. k. okleveles mérnök. 22 BL. Bátya, Községházi iratok, Szabó György végrendelete 1842 23 BL. Bátya, Községházi iratok, 1838. végrendelet. 2á BL. Bátya, Községházi iratok, 1812. Jéló György végrendelete 25 BL. Bátya, Községházi iratok, 1809. Kapitány Kiss Pál végrendelete 26 BL. Bátya, Községházi iratok, 1845/291 végrendelet 27 BL. Bátya, Községházi iratok, 1864 végrendelet 28 Ak.: ANISITY Ferenc 73 é. (1969) 29 BL. Bátya, Községházi iratok 1862. végrendelet 30 BL. Bátya, Községházi iratok, 1841/8 végrendelet 31 Hadtörténeti Intézet Térképtára (a továbbiakban HIT) I. katonai felvétel В IX. a 527 Coll XIII Sectio 29—30 32 OL. ЕЕ No. 8. 1720 Regnicolaris összeírás 33 ANDRÁSFALVY Bertalan 1965. 34—42 34 HOFER Tamás 1955. 132. 35 KOSÁRY Domokos 1965. 19. 1. tábl. 119