Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Fehér Z.: A bátyai szállások

való félelem valamint a határszélre átvonuló katona­ság zaklatásai miatt ,,a lakosság az erdőkben szétszór­tan élt" . Az erdei szállások valamint a bennük folyó élet és gazdálkodási mód mintául szolgálhatott a ha­gyomány révén a XV11Í. századi szállások gazdáinak. Bár a kurtanemes földbirtokosok a XVIII. század közepén már biztosan (de talán már előbb is) Bátyán éltek, a szállások kialakulása, szaporodása ellen soha sem szóltak, sőt a XIX. század első felében Rakovsz­ky földesúr is szálláskertet létesített a róla elnevezett dűlőben. Л sok bátyai kisuraság elnézte jobbágyai irtással történő földfoglalását, mivel az ily módon megerő­södött és önállósodott jobbágycsaládokon is megve­hette az úrbéri szolgáltatásokat. Л XVIII. század eleji összeírások még azt állítják: ,,jobbágyföldjeik és írt­ványföldjcik nincsenek . . ."'", a népi emlékezés vala­mint az úrbéri per azonban már tud a nyílván későbbi eredetű irtásokról. Adatközlők szerint irtással birtok­ba lehetett venni a mai szállási területeket. Az irtáso­kat kertként használták és istállót építettek rá 38 . Az úrbéri per folyamán, amikor rendezni kellett a határ használatának és birtoklásának kérdését, előkerüli az irtás ügye is. Az 1860-ban felvett helyszíni jegyző­könyv így beszél erről: ,, . . . ezen írtások az erdő kö­zepén elő fákkal környezve kisded darabokban még most is kilátszó, sőt még ottan ki is hajtó fa tuskókkal elborítva látszanak." 39 A község védekezéséből kide­rül, hogy kaszáló lett az irtás helyen. ,, . . .. egyesek szoríttattak ki az erdő tulajdon örve alatt leginkább kaszálóikból . . .", mert cserjék verik föl azokat 10 . A szállások területén a művelési mód megváltozásá­nak három fázisa lehetett. 1. Erdei kaszálók, 2. az erdő teljes kiirtása után kaszálók, 3. a kaszálók feltörése után kertek. Fontos, hogy a művelési mód megvál­tozásával a birtoklási jog is megváltozott, amint azt az úrbéri perben a község képviselője írja: ,, . . . az erdő maga az Uradalom tulajdona, de a föld haszná­lata ember emlékezetet meghaladó idő óta az alperes Községé volt . . ." 41 A kertészkedésre a szűk határ kényszerítette a bá­tyaiakat, ezért alakultak át a sessiók kertté, amint ezt az említett perben írják. ,, . . . azon 22 32/35 Sessios és 86 házas szelléri földeket örökösülések, részint adá­sok és vevések által felosztották volna, a Sessiojuk Sessiobeli mineműségek elenyészvén az illető urasá­gok jóváhagyásával mindnyájan házas zselléri álla­potba helyeztettek, és kiváltképp azon tekintetből, hogy sem földjeiket a határ vizenyős volta végett gaboi natermesztésrc, sem kaszálójukat rendesen kaszáin­nem lehetett Sessiojokat veteményes kertekre fordí­tani s azokat aképpen sokkal nagyobb nyereséggel használni kéntelenítettek" 42 . A kaszálókból átalakí­tott kertek megtartásának — úgy látszik — legbiz­tonságosabb módja az volt, ha rá mindjárt gazdasági épületet emeltek. Az úrbéri perben ugyanis az uraság azt állítja, azért nézte el a foglalásokat, mert,, . . .kert­jeiket gazdasági épületekkel megterhelvén . . ." az épületeket kár lett volna elpusztítani. 13 A török kiűzése utáni zavaros időkben egész Pest megyében hanyatlik a gabonatermelés, és az állatte­nyésztés kerül előtérbe. Különösen feltűnő ez a kecs­keméti és a solti járásban. A jószágot veszély esetén ugyanis könnyebb volt elrejteni, mint a gabonát 44 . Mégis 1696-ban az átvonuló katonaság Bátyáról 50, Varajtról 25 darab jószágot hajt cl 15 . Ennek ellenére az állattállomány növekedett később. Míg 1699-ben 21 ló és 63 szarvasmarha, van a bátyaiak birtokában, 1703-ban 32 jobbágycsalád 63 lóval és 189 szarvas­marhával rendelkezik.' Mindössze 3 családnak nincs igás ökre, legtöbbjének egy-két darab, néhány csa­ládnak azonban már hat-hét darab is van. Vida György bíró tekintélyét nyílván jelentős állattállománya is biz­tosította. О ugyanis egyedül 6 igás ökröt, 7 hámos lovat, 10 fejős tehenet és 20 sertést mondhatott ma­gáénak . 1828-ra a szarvasmarha állomány 146-ra 36 Bátyai plébánia História Domus 37 Pmí. C. P. I. 1. 12—13 38 „Az ,ahol most Szállás van, valamikor bokros, fás, bozótos terület volt. Azt mondták a népnek, aki ott kitisztít ma­gának egy darabot, az az övé lehet örökbe. Azér vannak máig is ott úgy össze-vissza a földek. Ki hol akarta, ott választotta ki magának. Később istállókat építettek oda, azok lettek a szállások". (Ak.: JELENCSITY Mihály 62 é. 1969.) „Szálláson istállók vótak. Aki irtott magának egy kis ker­tet, oda istállót csinyát." (Ak. u. a.) 39 PmlL. Bátya község úrbéri pere Helyszíni szakértői jkv. 1860. 40 PmL. Bátya község úrbéri pere, jegyzőkönyv 1858. aug. 5. 41 PmL. u. o. 42 PmL. u. o. 43 PmL. Bátya község úrbéri pere. 44 KOSÁRY Domokos 1965. 37—38. 45 GALÓCZY Károly 1876—77 I. 73. 46 KOSÁRY Domokos 1965. IV. tábl. 47 PmL. С P. IL 41. 1703. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom