Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Fehér Z.: A bátyai szállások
való félelem valamint a határszélre átvonuló katonaság zaklatásai miatt ,,a lakosság az erdőkben szétszórtan élt" . Az erdei szállások valamint a bennük folyó élet és gazdálkodási mód mintául szolgálhatott a hagyomány révén a XV11Í. századi szállások gazdáinak. Bár a kurtanemes földbirtokosok a XVIII. század közepén már biztosan (de talán már előbb is) Bátyán éltek, a szállások kialakulása, szaporodása ellen soha sem szóltak, sőt a XIX. század első felében Rakovszky földesúr is szálláskertet létesített a róla elnevezett dűlőben. Л sok bátyai kisuraság elnézte jobbágyai irtással történő földfoglalását, mivel az ily módon megerősödött és önállósodott jobbágycsaládokon is megvehette az úrbéri szolgáltatásokat. Л XVIII. század eleji összeírások még azt állítják: ,,jobbágyföldjeik és írtványföldjcik nincsenek . . ."'", a népi emlékezés valamint az úrbéri per azonban már tud a nyílván későbbi eredetű irtásokról. Adatközlők szerint irtással birtokba lehetett venni a mai szállási területeket. Az irtásokat kertként használták és istállót építettek rá 38 . Az úrbéri per folyamán, amikor rendezni kellett a határ használatának és birtoklásának kérdését, előkerüli az irtás ügye is. Az 1860-ban felvett helyszíni jegyzőkönyv így beszél erről: ,, . . . ezen írtások az erdő közepén elő fákkal környezve kisded darabokban még most is kilátszó, sőt még ottan ki is hajtó fa tuskókkal elborítva látszanak." 39 A község védekezéséből kiderül, hogy kaszáló lett az irtás helyen. ,, . . .. egyesek szoríttattak ki az erdő tulajdon örve alatt leginkább kaszálóikból . . .", mert cserjék verik föl azokat 10 . A szállások területén a művelési mód megváltozásának három fázisa lehetett. 1. Erdei kaszálók, 2. az erdő teljes kiirtása után kaszálók, 3. a kaszálók feltörése után kertek. Fontos, hogy a művelési mód megváltozásával a birtoklási jog is megváltozott, amint azt az úrbéri perben a község képviselője írja: ,, . . . az erdő maga az Uradalom tulajdona, de a föld használata ember emlékezetet meghaladó idő óta az alperes Községé volt . . ." 41 A kertészkedésre a szűk határ kényszerítette a bátyaiakat, ezért alakultak át a sessiók kertté, amint ezt az említett perben írják. ,, . . . azon 22 32/35 Sessios és 86 házas szelléri földeket örökösülések, részint adások és vevések által felosztották volna, a Sessiojuk Sessiobeli mineműségek elenyészvén az illető uraságok jóváhagyásával mindnyájan házas zselléri állapotba helyeztettek, és kiváltképp azon tekintetből, hogy sem földjeiket a határ vizenyős volta végett gaboi natermesztésrc, sem kaszálójukat rendesen kaszáinnem lehetett Sessiojokat veteményes kertekre fordítani s azokat aképpen sokkal nagyobb nyereséggel használni kéntelenítettek" 42 . A kaszálókból átalakított kertek megtartásának — úgy látszik — legbiztonságosabb módja az volt, ha rá mindjárt gazdasági épületet emeltek. Az úrbéri perben ugyanis az uraság azt állítja, azért nézte el a foglalásokat, mert,, . . .kertjeiket gazdasági épületekkel megterhelvén . . ." az épületeket kár lett volna elpusztítani. 13 A török kiűzése utáni zavaros időkben egész Pest megyében hanyatlik a gabonatermelés, és az állattenyésztés kerül előtérbe. Különösen feltűnő ez a kecskeméti és a solti járásban. A jószágot veszély esetén ugyanis könnyebb volt elrejteni, mint a gabonát 44 . Mégis 1696-ban az átvonuló katonaság Bátyáról 50, Varajtról 25 darab jószágot hajt cl 15 . Ennek ellenére az állattállomány növekedett később. Míg 1699-ben 21 ló és 63 szarvasmarha, van a bátyaiak birtokában, 1703-ban 32 jobbágycsalád 63 lóval és 189 szarvasmarhával rendelkezik.' Mindössze 3 családnak nincs igás ökre, legtöbbjének egy-két darab, néhány családnak azonban már hat-hét darab is van. Vida György bíró tekintélyét nyílván jelentős állattállománya is biztosította. О ugyanis egyedül 6 igás ökröt, 7 hámos lovat, 10 fejős tehenet és 20 sertést mondhatott magáénak . 1828-ra a szarvasmarha állomány 146-ra 36 Bátyai plébánia História Domus 37 Pmí. C. P. I. 1. 12—13 38 „Az ,ahol most Szállás van, valamikor bokros, fás, bozótos terület volt. Azt mondták a népnek, aki ott kitisztít magának egy darabot, az az övé lehet örökbe. Azér vannak máig is ott úgy össze-vissza a földek. Ki hol akarta, ott választotta ki magának. Később istállókat építettek oda, azok lettek a szállások". (Ak.: JELENCSITY Mihály 62 é. 1969.) „Szálláson istállók vótak. Aki irtott magának egy kis kertet, oda istállót csinyát." (Ak. u. a.) 39 PmlL. Bátya község úrbéri pere Helyszíni szakértői jkv. 1860. 40 PmL. Bátya község úrbéri pere, jegyzőkönyv 1858. aug. 5. 41 PmL. u. o. 42 PmL. u. o. 43 PmL. Bátya község úrbéri pere. 44 KOSÁRY Domokos 1965. 37—38. 45 GALÓCZY Károly 1876—77 I. 73. 46 KOSÁRY Domokos 1965. IV. tábl. 47 PmL. С P. IL 41. 1703. 120
