Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Szommer Géza iparművész

Szommer Géza (1878-1965) Apja, Szommer István Vas vármegye egykori németújvári járásában lévő Borosgödör községben (ma az ausztriai Inzenhof) született 1845-ben. Papnak készült, papnövendék volt. Kilépett a papi szemináriumból, és állami szolgálatot vállalt. Adóhivatali alkalmazott, adótárnok lett. Sze­geden hunyt el 1905-ben, hatvanéves korában. Reichardt Ferenc és Szalay Teréz leányát, Reichardt Máriát 1875-ben vette feleségül. Házas­ságukból két gyermek született, Irma és öccse, Géza, aki Németújváron (ma az ausztriai Güssing, a déli Burgenland legjelentősebb városkája) 1878. december 13-án született. Elemi iskolába Németújváron járt. A polgári iskola négy osztályát Csáktornyán (ma a horvátországi Cakovec), a kereskedelmi iskola középső és felső osztályát 1896. december 23-án Zalaegerszegen végezte el. Kérelmére 1897. február 27-én megbízták díjtalan adóhivatali gyakor­nok-jelöltnek Zalaegerszegen, ahol májusban adótiszti vizsgát tett, ilyen módon díjtalan gyakornokká vált. Ezt követően ideiglenes minőségben adótiszti kinevezést kapott Nagykanizsára, 1898. szeptember 5-én végle­gesítették, majd 1899. július 1-jétől előléptették. Saját kívánságára 1908. október 4-én helyezték Zentára (ma a vajda­sági Senta) az adóhivatalhoz adótisztnek. Előző munkahelyén így jelle­mezték pályafutásának kezdeti szakaszát: „Szerény magaviseletével pá­rosult szorgalmával e hivatal megelégedését kiérdemelte.” Zentán előbb adóhivatali segéd, majd 1910-től ellenőri munkakörben tevékenykedett. A bajai adóhivatalhoz osztották be 1910. június 20-án ellenőrnek. Egyszersmind megbízást kapott a Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbe­váltó Hivataltól a bajai fémjelző állomás műszaki teendőinek ellátására, mely feladatkör az arany- és ezüstáruk megvizsgálásából, azok fémjelzé­séből, a fémjelzési díjak kiszabásából és ellenőrzéséből állt. Harminchárom évesen megnősült. Nőül vette néhai Antal Pál és Rekvényi Riza lányát, az 1888. november 11-én született református val­­lású Antal Erzsébet Elzát. Az 1912. szeptember 13-án Baján megkötött házasságból két leánygyermekük született, 1913-ban Margit Gitta (dr. Csátaljay Istvánná) és 1914-ben Sára (dr. Keserű Károlyné). Nagy sze­retettel nevelték, taníttatták lányaikat, azok kereskedelmi érettségit tet-172

Next

/
Oldalképek
Tartalom