Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Bartsch Samu biológus

Samu a Szepes vármegyei, Hernád menti Iglón (ma Spisská Nová Vés) született 1845. szeptember 29-én, köztiszteletben álló, evangélikus vallású szülők második gyermekeként. (Károly, az elsőszülött még kisgyermekkorában meghalt.) Az iglói elemi iskolába járt, jó tanuló volt. Elemi iskolás korából sok emléket tudott felidézni. Egyik tanítója a reggeli ima közös elmondása után mindig ezt a vezényszót mondta: „Adfer mihi baculum, spongiam et cretam.” (Hozd ide nekem a botot, szivacsot és a krétát.) Az elsőre, a botra sohasem szolgált rá, mert jó magaviseletü, szorgalmas tanuló volt.

Szülővárosában végezte el a négy gimnáziumi osztályt. Itt erősebb nevelői hatást tett rá két tanára: dr. Tavaszy Lajos - aki Bem hadtestében volt százados - és Pákh Károly. Tanárai elismeréssel javasolták az 1858/59. tanév végén továbbtanulásra, és a negyedik osztályról szóló bizonyítványában röviden úgy jellemezték, hogy tehetséges, kiváló teljesítményt nyújtó diák.

A gimnázium négy felső osztályát a „Tarca-parti Athénnek” is nevezett Eperjes (ma Presov) város 1667-ben alapított híres evangélikus kollégiumában végezte el, amely a magyar kultúra egyik fontos északi bástyájának számított. Ebben a városban tanárának, Hazslinszky Frigyesnek buzdítására alakult ki természetszeretete. Természetjáró lett, gyűjtött és rendezgetett. Kitűnő eredménnyel tanult, majd 1863-ban itt érettségizett. Ugyancsak Eperjesen végezte el az evangélikus teológiát.

Nem volt pénze tanulmányainak folytatására, ezért az eperjesi Plachy családnál vállalt nevelői állást. Szabadidejében a természettudományokkal foglalkozott, és a kollégium múzeumában tevékenykedett. A nevelősködéssel két év alatt összegyűjtött pénzzel, az evangélikus egyház ösztöndíjával és szülei segítségével aztán külföldi egyetemeken folytathatta - készsége és hajlama alapján - tanulmányait.

A berlini Frigyes Vilmos Egyetemre 1868-ban iratkozott be (a mai Humboldt Egyetemre), ahol az első tanulmányi félévben természettudományi és matematikai előadásokat hallgatott. Szorgalmasan jegyzetelt, múzeumokba, könyvtárakba, állatkertbe járt. Meglátogatta a német kikötőket, átrándult Angliába. Dél-Hollandiában, Leiden város környékén gyönyörködött az Északi-tengerben. A Rajna folyó torkolatának közelében és Katwijk tengerpartján a tengeri állatkák sokaságát szemlélte, csodálta a természet szépségeit, gyarapította ismereteit.

Tanulmányait a Stuttgarthoz közeli Tübingenben folytatta kitűnő eredménnyel. Tanárai Hugo von Mohi botanikus, az egyetem botanikai tanszékének vezetője és Franz Leydig zoológus hatására sok felejthetetlen kiránduláson vett részt. Hosszabb utat tett Svájcon keresztül Olaszor22