Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Bartsch Samu biológus

szágba. Élményeit, megfigyeléseit naplójában rögzítette. Leydig irányítása mellett a vízben élő kerekesférgekkel (Rotatoria) kezd foglalkozni. Ezekről a mikroszkóppal látható sodró-állatkákról német nyelven írta első munkáját, egyben doktori értekezését, amely Stuttgartban jelent meg 1870-ben A kerekes-férgek Tübingenben megfigyelt fajai címmel. A természettudományok doktorává avatták Tübingenben, majd hazajött Magyarországra. Itthoni vizsgája alapján megkapta a természettudományi tantárgyak oktatására jogosító tanári címet 1870. július 26-án.

A nyíregyházi evangélikus tanítóképző igazgatójává választották. Elvárták - miután Tübingenben pedagógiát is hallgatott -, „hogy a nevelés és oktatástant, ha tanártársai önként rá nem vállalkoznak, szívesen kezelendi.” Ezt írta be kinevezési okmányába az egyházkerület élén álló egyházi főfelügyelő. Elégedetlenségére valló levelet írt nyíregyházi tevékenységéről Igló szülötte, ifjabb dr. Bókái János orvostanár barátjának: „Daczára annak, hogy a jövő elébe a legszebb reménnyel tekintek, azon reménnyel, hogy valaha kizárólag szaktanulmányaimnak fogok élhetni, a jelen körülmények mégis oda kényszerítettek, hogy.... bárminő állást vállaljak. így kerültem ide igazgatónak....”. Legemlékezetesebb nyíregyházi élménye az volt, hogy itt találkozhatott először dr. Emericzy Gézával, a nyíregyházi evangélikus gimnázium neves, látnoki ábrándokba merülő, sokoldalú ismeretekkel rendelkező tanárával, akivel barátságot kötött. Elégedetlen volt, mert a kevés tanítóképzőssel csak reggel 5- 8 óra között foglalkozhatott, minthogy azoknak a megélhetés miatt az evangélikus elemi iskolában kellett tanítani.

Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási miniszter 1871-ben kinevezte a Bajai Állami Tanítóképző Intézet rendes tanárává. Itt már taníthatta szaktárgyait. Publikálni kezdett az intézeti évkönyvekben a természettudományok tanításáról. Oktatási, szemléltetési célokra értékes növény- és állatgyüjteményt állított össze növendékeivel, ami sajnos később megsemmisült. Középiskolai tanári oklevelet is szerzett 1873-ban Budapesten, a tudományegyetemen.

A bajai evangélikus lelkészi hivatal anyakönyvi bejegyzése szerint 1873. szeptember 7-én megnősült. Esküvőjének egyik tanúja Czirfusz Ferenc, a bajai tanítóképző első igazgatója volt. A huszonnyolc éves tanár olyan lányt vett feleségül, akinek nagyapja 42 évig kántortanító volt Baján, édesapja pedig alapítója, majd elnöke az 1861-ben létrehozott helyi Magyar Dal- és Zeneegyletnek. Aki kezdetben gazdálkodó volt, majd tanító, igazgató lett, és nagy szerepe volt városunk zenei életében. Zeneszerető lévén kamarazenei összejöveteleket rendezett lakásán, háza negyedszázadon át a zenei élet központja volt. O maga csellón játszott,

23