Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
A magyarság és a bunyevácság túlnyomó többsége nagy ellenszenvvel fogadta a szerb néptanács megalakulását, rögtön észrevette a polgárság, hogy a néptanács megalakulása többet jelent a történelmi sorsfordulat nehéz korszakában a renfenntartásnál. Bajaszentistvánon pedig valósággal lázadás robbant ki a községi jegyző és az elöljáróság ellen, mert azt hitték, hogy az ő hívásukra szállták meg a szerbek Bajaszentistvánt is. A hangulat annyira fenyegető volt, fegyveres ellenállástól lehetett tartani a megszállással szemben. Maga a szerb parancsnok azzal igyekezett a bajaszentistvániakat megnyugtatni, hogy úgy a város, mint a falu megszállása felsőbb parancsra történt. Dr. Nyiraty János, a magyar nemzeti tanács volt elnöke pedig a Bajai Független Újság 1918. november 20-iki számában irt megnyugtató közleményt, melynek utolsó sorai ekként szóltak : „Városunk hovátartozandóságát a békekongresszus fogja eldönteni és nem a két bajai Nemzeti Tanács. A két bajai Nemzeti Tanácsnak egyelőre csak egyetlen egyesitett közös célja lehet : a megszálló szerb csapattal egyetértve fenntartani és biztosítani a város nyugalmát és békéjét. Ez a szerbbunyevác Nemzeti Tanácsnak jobban kézre van, mint nekünk. Aki ezt a mindenáron megteremtendő és fenntartandó szent békét zavarja, az hazaáruló. Aki pedig ezt fegyverrel erőszakkal megtöri, az a szerb parancsnok — akinek katonabecsületében feltétlenül megbízom — statáriális eljárásának dobta oda magát. Ezt mindenkinek meg kell gondolnia, mielőtt békebontó kijelentést bocsátana világgá, vagy követne el tettleg ilyet. Ezeket ajánlom polgártársaim figyelmébe.“ A szláv nemzeti tanács megalakulását a megszálló szerb haderő erőszakolta. A parancsnok — minden megnyugtató kijelentése ellenére — tisztában volt a tanács rendeltetésével : legalizálni, igazolni s indokolttá tenni a szerb megszállást. Lassan-lassan a város is a megszállt terület képét mutatta, megnövekedtek és megsokasodtak a szerb járőrök. 1918. november 23-án megállapították Magyarország-felé a végleges demarkációs vonalat, rögtön utána felügyelet alá helyezték a belgrádi egyezmény XIV. cikkelye alapján a postát, telefont és vasutakat. Életbe léptették a posta cenzúráját, szabályozták az átkelési forgalmat. Különös nehézséget a Magyarországra való utazásnál azonban még akkor sem támasztottak, sőt több ízben is megengedték, hogy magyar tisztviselők útbaigazításért és utasításokért Budapestre utazzanak. Előkészületek az újvidéki szláv alkotmányozó gyűlésre. Ugyanezen idő alatt azonban céltudatosan előkészitették a szerbek által megszállt területek újvidéki nagygyűlését, melyen a Magyarországtól való elszakadást és a Jugoszláviához való csatlakozást akarták — az egész megszállt területre, tehát a Bajai Háromszögre is — kimondatni. Erre az újvidéki gyűlésre, nemcsak a szlávokat hívták meg, hanem a magyarokat és németeket is. 53
