Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
A gyűlés összehívói között azonban csak szlávokat látunk, más nemzetiségű a gyűlésen nem is jelent meg. A kiáltványt, melyet Baján és egész Bácskában röpcédulák alakjában terjesztettek, itt közöljük : „A néphez 1 A régi osztrák-magyar monarchia romokban hever. Győzött az igazság. Eddig német és magyar grófok uralkodtak rajtunk, de eljött az ideje, hogy minden nép maga intézze sorsát. Mindazon népek, amelyek a Bácska, Bánát és Baranya területén élnek, jövőjüket legjobban akkor alapozzák meg, ha a szerbek, horvátok és szlovének nagy szabad és igazságos államához csatlakoznak. Ebben az államban a szlávokon kívül minden más nép : a magyar, a román, a német, bár kisebbségben vannak, meg fogja találni a nagy fejlődés és előrehaladás útjait. Mindenkinek meglesz a saját iskolája, senkinek sem támadják meg nyelvét és vallását és teljes jogegyenlőség fog uralkodni. Az egész kultúrvilág : Amerika, Angolország, Franciaország és Olaszország mellettünk van. Az ántánt már elismerte a szerbek, horvátok és szlovének nagy államát, amely az Isonzótól Várdárig, Szabadkától Monasztirig és Trieszttől Temesvárig fog terjedni. Mutassuk meg mi is, hogy a német és magyar grófok erőszakos uralmát megelégeltük és meg akarjuk alapítani a jövő nagy birodalmát, amelyben minden nemzetnek, amely velünk él, meglesz a teljes jogegyenlősége. Le az erőszakkal ! Éljen az igazság ! Éljen a délszláv állam ! Éljen a népek testvérisége ! Ez a Baján széltiben-hosszában terjesztett röpirat nagy feltűnést keltett s azt a gondolatot adta a magyarság vezetőinek, hogy olyan életjelt adjanak, mely a magyarság tiltakozását jelenti a szerb impérium kiterjesztésével szemben. Minthogy a belgrádi egyezmény biztosította a magyar közigazgatás fenntartását, ezen a téren óhajtott a vezetőség olyan életjelt adni, mely tiltakozást jelent. Minthogy Meskó Zoltán főispáni beiktatása még nem történt meg, ezért elhatározták, hogy megtartják az ünnepélyes beiktató közgyűlést. A vállalkozás nem volt kockázat nélküli, de Meskó Zoltán vállalta a felelősséget s igy tűzték ki a főispáni beiktatót 1918. november 25-re, ugyanazon napra, amikor az Újvidékre összehivott szláv „alkotmányozó gyűlés“ döntött a Vojvodinának elnevezett megszállt területek sorsáról. Meskó Zoltán főispáni beiktatása. 1918. november 25-én iktatta be Baja város törvényhatósági bizottsága Meskó Zoltánt főispáni székébe. A beiktató rendkívüli közgyűlésnek nem is volt más tárgya, mint Jakabffy Gyula főispán felmentésének tudomásul vétele és Meskó Zoltán beiktatása. Ezen a szerb megszállás alatt tartott törvényhatósági közgyűlésen részt vettek dr. Borbiró (Vojnics) Ferenc polgármester, Weisz Nándor polgármesterhelyettes, dr. Móder Géza tanácsnok, dr. Molnár Mihály rendőrfőkapitány, Koller Dezső tanácsnok, dr. Puskás Dezső főjegyző, 54
