Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
„önrendelkezési jog“ alapján támasztott igény igazolásához. Legigazságosabb útja lett volna a kérdés eldöntésének a népszavazás. De jól tudták a szerbek, hogy a népszavazás ellenük döntene s ezért fegyvereik oltalma alatt Néptanácsokat (Narodni Odbor) alakítottak mindenfelé, melyekbe csak szláv származású egyéneket vettek be s ezekkel szavaztatták meg a Szerbiához való csatlakozást. Ahol bunyevácok, vagy sokacok voltak, ott a nemzeti tanácsot elnevezték szerb-bunyevác, vagy szerb-sokac néptanácsnak. A magyar és német községekben nemzeti tanácsokat egyáltalán nem szerveztek. A szlávok csak csekély töredékét képezték a szerbek által megszállt területek lakosságának, mégis a belőlük választott kiszélesített szerb tanácsokkal (prosireni sénat) képviseltették a szerbek az egész megszállt terület lakosságát. A tanácsokkal űzött erőszakos kísérletezések legjellemzőbb példája éppen Baja, ahol az akkori 27 ezer lakosból alig néhány szerb család lakott, a szintén csak töredéket képező bunyevácságból pedig alig néhány család akadt, az is jórészben a kényszer hatása alatt, amely csatlakozott a szerb mozgalomhoz. Mégis ezen töredéklakossággal kívánt a megszálló hatalom Baja és a csonka megye sorsa felett dönteni. Á bunyevác-szerb néptanács megalakulása Baján. Baján a szerbek 1918. november 17-én, vasárnap délelőtt tizenegy órára hívták össze a Bunyevác Olvasókörbe a népgyűlést, amelyen a bunyevác-szerb nemzeti tanácsot megalakították. A meghívó a következő bunyevác nyelvű röpcédulákon történt : „Testvérek ! Bunyevácok és Szerbek ! Ezekben az örömteljes napokban kell, hogy minden bunyevác testvér és szerb — felekezet nélkül — összefogjon a szent célok megvalósítása érdekében. Ezt a kötelességet Írja elő számunkra a bunyevác és szerb lélek, szív és becsület. Emlékezzetek közös szenvedéseinkre, omló könnyeinkre, melyeket eddigi uraink igazságtalansága okozott. Mindennek most már vége ! A dicső és vitéz szerb hadsereg hatalmas csapásai alatt összetörtek láncaink. Eljöttek kedves testvéreink, felszabadítottak bennünket, meghozták nekünk a szebb jövő hajnalát. A szebb jövőbe vetett hittel és bizalommal az egyesült szerb, horvát és szlovén államnak, amely Trieszttől Pécsen, Baján és Szabadkán át Temesvárig, Bajától — Bitoljig terjed, kell, hogy boldognak érezzük magunkat e szent percekért. Legyünk hálásak kedves testvéreink iránt ! Vasárnap d. e. 11 órakor tartják gyűlésüket a szerbek és bunyevácok a Bunyevác Olvasókörben ; kötelessége minden bunyevácnak és szerbnek, hogy e gyűlésen részt vegyen. Éljenek a bunyevácok, éljenek a szerbek ! Éljen az összes szerbek, horvátok és szlovének királysága 1 “ Az alakuló gyűlés lefolyásáról semmiféle írásbeli feljegyzés nem maradt. A lapok sem hoztak róla tudósítást. Annyi bizonyos, hogy a tanács megalakult és Mikovics Koszta szabómester, Masirevics Milán kereskedősegéd és egy Trszkics György nevezetű egyén tagjai voltak. 52
