Nagy István művészete. Az 1973. október 18-án Baján megtartott tudományos tanácskozás előadásai - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 23. (Baja, 1975)

Solymár István: Nagy István és Erdély

íz utal a szokásos akadémiai rajzolásnál tömbösebb felfogásra, a Julian Akadémia látogatásának emlékei. Tanulmányi idejéből nem is tudok más fennmaradt munkájáról. Tanárainak elismerése, lel­kesedése nem tartotta vissza a járatlan úttól, a nehéz, hosszú küz­delemből, önálló művészetének megteremtésétől. Az 1900-as esztendőben Párizs után Rómát kereste fel, de még ebben az évben készült otthon olajfestménye édesanyjáról, (69x55 cm), mely ma is Csikmindszenten van, unokaöccse, Nagy Antal tu­lajdonában. 1900-után a korai olajfestmények — mint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében lévő 1902. évi Önarckép — még a tanuló­évek közvetlen folytatását mutatják. Gyergyószentmiklóson Gerőffy Csanádné, szül. László Júlia tulajdonában van egy olajfestmény, melyet kislánykorában, 1904-ben vagy 1905-ben festett róla a mű­vész. Ez a kép Székely Bertalannak is egyik jó arcképe lehetne. A statikus, romantika-mentes komponálás mutat csak egész kevés, Nagy István útjába eső eltérést. Ebben az időben, 1905 körül, igen sok kereső, nehézkes rajza készült. A küzdelem még 1910 táján is folytatódott. Elég gyakran fényképről is készített szénnel rajzolt portrékat, miközben más munkáin egyszer-egyszer szinte megelőlegezte a tizes évekre egyé­nivé érő művészetét. A tájképfestésben szakított a lazurozással, hamarabb lépett a tömörítés, lényeg-kiválasztás útjára. Itt a hasonlóság igénye nem olyan közvetlen, mint az arcképek esetében. Az irodalom egybehangzóan az 1904. évi Gyilkos tó című olaj­­festménytől kezdve keltezi a tájképfestésében fokozatosan megva­lósult fordulatot. 1908-ban a csikszeredai Kaszinó helyiségében volt kiállítása, parasztportrékből és erdélyi tájakból. Utána újabb külföldi tanul­mányút következett. Berlini részleteket ábrázoló 1911. évi képei kö­zül ismerünk néhányat. Ugyanakkor 1911-es jelzésű a Részegh Viktor tulajdonában, Csíkszeredában lévő, a mindszenti templom­ról távolabbról festett olajképe, mely olajfestményei közül a leg­jobbak egyike. Hogy mi ment végbe Nagy István munkásságában 1912—13-ig ezt legjobban szinte felmérhetetlenül nagyszámú, nagyobb részt Erdélyben található rajza teszi megfejthetővé. Érdekes és tanulságos az az öt helyi hirlapi közlés, melyet idei emlékkiállításával kapcsolatban kutatott fel 1914. évi marosvásár­helyi kiállításáról az ottani művészeti múzeumban dolgozó Sima György kolléga. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom