Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

Protocullumában találtatik hogy Szeremlei H.C. levő Ekkleciában Annis 1629 1631 és 1632 volt T. Prédikátor Jakabfalvy Imre tradit M. V. Superintendens A o. 1772. 5. Febr. KK.Sz. Miklós.” De ezen iratka sem nyújt világoságot a’ régibb történetre, mely a’ falu múltjára vonatkoznék.

4. A’ községnek név eredetéről sem irományok sem száj hagyomány után semmi bizonyost nem lehet mondani.

5. Hogy honnan népesittetett szinte nem tudatik.

6. A’ község határában előforduló dűlők neve: Hotvajas a’ Sugovicza parton kender földek, Árkos domb, Tüskösgörönd apró veteményes földek, Súgó Fejő domb, Babhát úrbéres szántóföldek. Kondoros Erősalj, Paptava, kaszálóföldek; a’ község határán egy nádas rét, Fertő nevű, a’ másik Paptava, a’ harmadik Köztó. Erdőségek: Szunyogér a’ Sugovicza balpartján; Pandur sziget a’duna és a Sugovicza folyók által képezve; Erős alj; Hatsziget, Paptava balfelől a’ duna és Sugovicza öszve szakadásánál; Pörböl, Gyűrűsalj a jelenlegi duna jobb oldalán. Az utszák neve: Nagy utsza, Egyház útsza, gatyaszár, Ujfalú, Dinagörönd.

Végre Az idősb lakosok előadása szerint ezen falunak mostani helye már harmadiknak állittatik, első telepedési helyül mondják a’ mostani felső Pörböli erdőnek valamelyik részét a’ jelenlegi dunántúl. A’ falu telepítése a’ dűlők, erdők helyneve magyarázatával, bővebb felvilágosítást, a községi levéltár elégése miatt nem adhatni. Hihető azomban, s bővebb értesülés végett ajánlhatni a’ kalocsai Érseki Uradalom levéltárát, mint hogy Szeremle Község és az Érseki uradalom között húzamos idő óta földesúri és jobbágyi viszony volt.

Kelt Szeremlén 1864 Január 30-án.

Jakus János Biró

76