Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig 2. - Thorma János Múzeum könyvei 41. (Kiskunhalas, 2016)
Függelék
gát. Épület részleteket, architekturális fragmentumokat (jobbára valami fölirással) rögzítő rajzai között lehet a Talpra magyar! kompozícióhoz készült építészeti forma-elemző vázlat (Thorma rajzok 118.), és akár a nagybányai művésztelep épületei egyes részleteire vonatkozó javaslat egyik-másik rajza (Thorma rajzok 49., 117., 119., 123.). A kereszthegyi bányából kijövő bányászok68 rajzi megfogalmazásainak talán az első darabja többalakos, nagyobb szabású kompozíciót tételez, mint az elkészültek (Thorma rajzok 37.). Három lavírozott tus kompozícióján a veszélyre figyelmeztető kereszttel, hangsúlyosan megjelölte a bányabejáratot festőibben és kevesebb alakra redukálva adja elő (Thorma rajzok 19., 63.®, 64.), míg további két ceruzarajzán vázlatosabban, jelzésszerű formaalakzatokkal (Thorma rajzok 79. hátoldala, 98. verzó). A bányabejáratot, a bányából kijövőket ábrázoló kompozícióját tette a Triptichon című képtervének a középpontjába. Ez a két, jobbra és balra forduló, fölfüggesztett Krisztussal elválasztott mű-együttes egy bányaszerencsétlenség fölötti gyásznak, tragédiának a szakrális térbe emelése. Az első lapja vázlatszerűsége után, a másodikon és a harmadikon egyre határozottabban megfogalmazottak a kontúrokba zárt formák, amelyek plasztikusan, térbeli értékeik szerint differenciálva jelennek meg. A gyász szakralitását erősíti az is, hogy a bányabejárat mellett templom- tornyot jelenít meg (készülésük sorrendje szerint: Thorma rajzok 58., 74., 65.). A keresztény ikonográfiába illeszkedő további vázlatai: a ceruzával és expresszívebbre diópáccal is megfogalmazott Fohász című (Thorma rajzok 84., 66., 136.) és Jézus életéből vett jelenetek megfogalmazása: Pásztorok imádása, Bemutatás a templomban, Békesség veletek, Áldó Krisztus, Utolsó vacsora, Sírbatétel, Feszület (Thorma rajzok 111., 71., 98., 94., 67., 86.). Néhány festményének rajzi élőképe, vázlata még azonosítható. Ilyen pl. a Kocsisok között első festményéhez68 69 70 készült, többször kiállított71 tus-tanulmány, az Október elsejénhez72 rajzolt vázlat (Thormra rajzok 8., 80.). A Táncosnő című művének73 tusrajz-előképén a fehér fekete ellentétére építve alkotta meg az erőteljes kifejezésű kompozíciót (Thorma rajzok 92.). A tánc, a mozgás dinamikájának a megragadását többalakos csoportokon, a szereplők változatos mozgás-képleteiben is igyekezett megfogalmazni. Ezek tanulságait bizonyosan fölhasználhatta a néhány alak mozgását, táncát megjelenítő művein74 (Thorma rajzok 69., 17., 101., 59 verzó). A Fíazatérő (Fahordó)75 és a Favágócsalád76 rajz-vázlatai és a Szekéren77 diópác skicce megelőlegezi a festményeket (Thorma rajzok 55., 60., 82., ember-állat kapcsolatot kifejezők még: Throma rajzok 87., 33.). Thorma János itt tárgyalt rajzainak legszámosabb együttese az alakokat, figura-csoportokat megjelenítők. Profil-rajz ugyanúgy előfordul közöttük, mint kidolgozott alak- vagy mozgástanulmány (Thorma rajzok 124., 128., 131.) és kétalakos vázlat (Thorma rajzok 130., 51., 77., 78 verzó, 122., 133., 139.). Az alföldi tájba helyezett, három csoportba rendezett, a mélyülést is érzékeltető, satírozással alakmegmunkált vázlat páratlan a tájrajzok és vázlatok sorából (Thorma rajzok 102.). Tájba helyezett akt-kompozíciói különösen az 68 Kovács-Büki 126., 161. 69 Bay - Boros - Murádin 40. 70 Kovács-Büki 63. 71 Kiállítva: 1971: Jósa András Múzeum, Nyíregyháza; 1977: Munkásábrázolás a magyar képzőművészetben, Egyesült Izzó, Bp.; 1981-82: Népélet 1850-1900, MNG; 1996: Nagybánya művészete, MNG; 1997: Nagybánya művészete, Szombathelyi Képtár. 72 Kovács-Büki 63. 73 Kovács-Büki 64. 74 Kovács-Büki 241., 242., 243. 75 Kovács-Büki 94. 76 Kovács-Büki 32. 77 Kovács-Büki 106. 77
