Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig 2. - Thorma János Múzeum könyvei 41. (Kiskunhalas, 2016)
Függelék
1920-as, 30-as években szaporodtak meg. Akt tanulmányai közül a publikált Ülő nő (Női akt)78 79 a pályakezdő rajzolóra irányítja a figyelmet, a nemrég múzeumba került Női akt pedig már a Réti által idézett 1895-ös párizsi aktstúdiumaira utalhat (Thorma rajzok 4L, 107.). A több változatban megfestett Fürdőzők 79 egyik vázlatrajza80 tartalmazza a végleges festményen megjelenített legfontosabb figurákat, azok térbeli elrendezését (Thorma rajzok 31.). A Festő és modellje kompozíció81 82 előkép-rajzain az összekapcsolódó figurák szerepelnek, ám a festményen látható festőállvány nincs rajtuk megjelenítve (Thorma rajzok 125., 108.). Az ugyancsak több festményben földolgozott Zeusz és Dióné 82 kettőshöz készített vázlatrajzokon a férfi és nő ölelkezésben való összekapcsolódását, magát a sajátosan bonyolult mozdulatot tanulmányozta (Thorma rajzok 30., 27., 26.). A nagybányai - vagy környéki - táj néhány jellemző részletét rajzolta meg. Közülük a jellegzetes, nagybányai jelképpé vált református templommal megfogalmazott az egyik legkomplettebb. (Thorma rajzok 75.) Virágcsendélet című vázlata ugyancsak elkészült és azonosítható kompozíciója83 egy részéhez tanulmány (Thorma rajzok 44.). A Thorma rajz-gyűjtemény egy része későbbi műveihez készült előtanulmány. Ám elég nagy mennyiségű rajz-vázlatának nem tudtuk azonosítani a végleges, megfestett festményét. Ez jelentheti azt is, hogy egyesek elkészültek ugyan, de még nem kerültek elő, nem jutottak nyilvánosságra, vagy megmaradtak a rajzi fölvázolás, a festmény-tervezés, az elgondolás szintjén. A Thorma rajzokról általában elmondható, hogy alkotójuk számára közel sem voltak olyan fontosak, mint a festményei (pl. a leveleiben sem említ rajzokat). Bizonyos, hogy csak néhány jelentősebb darab (Simon Judit, Aradi vértanúk, Október elsején) vált ismertté közülük kiállításokon és publikációkban. A most bemutatottak nagy részének dokumentum-értéke fontosabb a művészinél. Annyira mégis számottevőek lehettek, hogy megőrizte őket, és a hagyatékában speciális, egyedi módon földolgozták. A kisméretű lapokat (valószínűleg Thorma rajzmappáinak, skicc-könyveinek a kitépett lapjai ezek) egy nagyobb hordozóra, kartonra ragasztották. Ezt a munkát özv. Thormáné Kiss Margit végezhette, esetleg segítséggel. A kartonokra került rajzoknak változó a mennyisége és különösebben azzal sem törődtek az összeállítói, hogy az azonos témájúak, vagy netalán a közel azonos időben keletkezettek kerüljenek egymás mellé. Láthatóan elsődlegesen a dokumentálás volt számukra a legfontosabb, vagyis a Thorma-műteremben, hagyatékában megmaradt rajzok megmentése. Szinte mindegyik rajzocska, vázlatocska aláírt, ez föltételezni engedi, hogy néhány szignó az eredet-bizonyítás egyértelműsítése miatt - utólagos lehet. Az nem valószínű, hogy a vázlatfüzetei kis vázlat-rajzait Thorma ilyen szorgalmasan aláírta volna. A fölragasztott rajz fölé sorszámot írtak, és a méretüket is följegyezték. A legnagyobb sorszámú rajz után sorszám és méret szerint listát is adtak, pl. így: „V. Tabló Thorma János rajzai 21 drb.”84 Ezt követően az azonosításra, a rajzok eredetiségének az igazolására fölkért festő-szakértők autográf aláírása következik: Kiss Károly, Pirk János. Majd dr. Josif Tapalaga közjegyzőé. Ezt megerősítendő, itt is szerepel a közjegyző pirossal nyomott körpecsétje (körirata: dr Josif Tapalaga notar public Baia- Mare Románia, a pecsét közepén koronás címer). Ugyanez a pecsétnyomat került mind78 Bay - Boros - Murádin 27. 79 Kovács-Büki 273-282. 80 Bay - Boros - Murádin42. 81 Kovács-Büki 432., 433. 82 Kovács-Büki 360., 444., 448., 449. 83 Kovács-Büki 408. 84 III. tablón 15, VI. tablón 26, X. tablón 27 rajz. 78
