Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

dása után fokozódott művészi munkakedve, temérdek kisebb-nagyobb vászon, tájkép, természetkivágás, mitológiai téma, portré készült el, műteremben vagy szabadban. Ideje is több volt hozzá, de a megélhetés is sarkallta. Hiszen megnehezültek az idők anyagilag, a magyarság helyzete is romlani kezdett Romániában, az emberek nehezeb­ben vettek képeket. Erre az időre esett házassága. 1929 őszén, egy tanítványát, Kiss Margitot vette fele­ségül. Nagy korkülönbség volt a két házastárs között — 31 év. A szép, fiatal, 28 éves nő férjhezment a nagyhírű, 59 éves festőművészhez. Kiss Margit Egerben született és nevelkedett, tanítónői képesítést szerzett. Mivel vonzotta a művészet, és különösen a festészet iránt érzett magában tehetséget, festői képességeinek kifejlesztésére keresett alkalmat. Szülei, Kiss Ernő és felesége, született Csinger Ilona, jómódú egri polgárok voltak és támogatták lányuk festés iránti vonzalmát. Javasolták, hogy egy megfelelő tanintézetben szerezze meg a szakmai kiképzést és ehhez biztosították az anyagiakat, így került 1924-ben a Nagybányai Nyári Festőiskolába. Kiss Margit távoli rokona volt Thorma Jánosnak, nagyanyja Thorma Emília — Kiss Ernő anyja — Thorma János má­sodfokú unokatestvére volt. Amikor Margit Nagybányára ment, nagyszülei77 — akik éppúgy mint Thorma János kiskunhalasi születésűek voltak — még éltek, és ezért való­színű, hogy ők ajánlották Mar­gitot a híres rokonuk tanári ol­talmába. Margit 1924-től 1928-ig minden nyarat Nagy­bányán töltötte Thorma tanít­ványaként és tanára irányításá­val megszerezte festői tehetsé­géhez a szakmai tudást és gya­korlatot. A mellékelt kép Thormát mutatja (középen állva, szalmakalapban) 1929 nyarán festőtársak és tanítvá­nyok között, Kiss Margit az ülő sorban jobbról a második. Az évek folyamán felfedezték egymás iránti vonzalmukat. Az öregedő festőművész a vidám, fiatal lány mellett jóformán megfiatalodott, míg a tanítvány a mester tudását, szellemi és művészi teljesítményét, a művésztársaságban elfoglalt, megbecsült pozíció­ját csodálhatta. A házaspár elégedett volt és a festőiskola tágas, műtermi lakásában rendezték be közös otthonukat. Tudomásom szerint boldog házaséletet éltek, úgy mesélte nekem 77 Thorma János 1870-1937, Szerk. Szakái Aurél, Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 2003, 18.oldal: „Thorma Emília (1850-1932) tanítónő. Férje Kiss László (1841-1926), gimnáziumi tanár, gépészmérnök, a Magyar Királyi Természettudományi Társaság örökös tagja.” 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom