Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
3. Thorma János: Aradi vértanúk, 1893-1896 Olaj, vászon, 350x640 cm. Jelzés nélkül. Magyar Nemzeti Galéria 3308. Vétel 1931-ben. Letétben a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban. Kiállítva: 1896 Budapest, Orczy-ház, majd Wampetics vendéglő; 1896 november Arad, Polgári fiúiskola; 1897 Párizs, Salon des Champs Elysées, Kat. sz. 1642. (Les martyres d'Arad); 1906. OMKT Tavaszi kiállítás. Kát. sz. 15.; 1912. augusztus 1. - 31. Nagybánya: Nagybányai jubiláris képkiállítás; 1931 - ? Történelmi Képcsarnok (A MTA épületében); 1960 - 1984 és 1998-tól Kiskunhalas, Thorma János Múzeum állandó Thorma kiállítás. Irodalom: Rákosi Jenő (-ő): Az aradi vértanúk. Budapesti Hírlap, 1896. ápr. 29.; Bródy Sándor: Az aradi vértanúk. Magyar Hírlap, 1896. ápr. 29.; Szana Tamás: Az Aradi vértanúk. Nagybánya és Vidéke, 1896. máj.; Beöthy Zsolt: Egy új magyar történeti kép (Thorma János: Aradi vértanúk). Budapesti Szemle, 1896.140-151.; A vértanúk képe Aradon. Alföld (Arad), 1896. nov. 5.; Thury Zoltán: Az Aradi vértanúk. Budapest, 1900.; Börtsök SamuRéti István (Szerk.) A nagybányai jubiláris képkiállítás illusztrált katalógusa, Nagybánya, 1912.; Thorma János „Aradi vértanúi". Az Újság (Bp.) 1912. szept. 12.; Thorma János, a nagy magyar művész visszavágyódik Aradra... Erdélyi Hírlap (Arad), 1929. szept. 18.; Thorma János hatalmas történelmi festményét, az „Aradi vértanúk"-at megvásárolta a magyar állam. Keleti Újság (Kolozsvár), 1932. jan. 30.; Elek Artúr (e.a.): Thorma János „Aradi vértanúi" és Nagybánya. Újság (Budapest), 1932. febr. 2.; Murádin Jenő: Thorma János: Aradi vértanúk... Igazság (Kolozsvár) 1973. okt. 6.; Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. Kiskunhalas, 1998. A millenáris történelmi festménypályázattal egyidőben, de magányosan egyedi vállalkozással készült el Thorma János az Aradi vértanúk_hatalmas kompozíciójával. Tiltakozás volt ez a mű, mely a polgárság egy részének, a 48-as eszmékhez ragaszkodó rétegének ellenállását fogalmazta meg, szemben a múltat mindenestől feledni kívánó, megalkuvó hatalommal. Kényelmetlen kép lett Thorma alkotása. Eléje a műcsarnoki ünnepi tárlaton nem lehetett az uralkodót odavezetni. így külön teremben állították ki, majd a Wampetics vendéglőben fölállítva, mint különleges látványosság vonzott igen nagy közönséget. Thorma indítéka a nevezetes mű megfestésére jellegzetes 19. századi attitűd. Miként Munkácsy vagy Feszty tette, olyan monumentális képet kívánt létrehozni, mellyel berobbanhat, egy csapásra helyet követelhet magának egy pályakezdő művész. Ám a festmény viszontagságai, amellett, hogy tényleg ismertté tette 26 éves alkotóját, csak részben igazolta a reménységeket. Vásárlója a nagy vászonnak nem akadt, föltekerve porosodó raktárakban pihent, míg végül szakszerűen restaurálva, száz év után került mai helyére. 172
