Szakál Aurél (szerk.): Péter család - Thorma János Múzeum könyvei 5. (Kiskunhalas, 2000)
Ferró Róza: Családfa a nemes kiséri Péter családról
kezdett. Budapesten nagy export-import üzlete volt. Felesége Lekky Adrien (? - ?). Lekky István földműve-lésügyi h. államtitkár és Schlick Jolán leánya. Esküvő 1912. április 17. Gyermekük: 1. Bibó Eszter (Budapest, 1913. január 12. - ), okleveles rajztanár. Férjei: 1. Baráth J. András (Jászberény, 1911 - 1949). Esküvő 1941. 2. Bódi András (? - ?), Budapesten laktak. Gyermekeik: 1. Baráth Orsolya (? - ?) 2. Bódi András (? - ?) 8. Péter Zsuzsanna és 1. Bibó Károly gyermekei: 6. Bibó Antónia (Borbála) (1837. szeptember 2. - 1900. március 15.), híres szépség volt. Keresztszülők Baur Mihály és Fridrich Borbála. Férje szemerjai Szász Károly (Nagyenyed, 1829. június 15. - Budapest, 1905. október 15.). Esküvő 1858. március 28. Kunszentmiklós fiatal ref. lelkésze, a költő Szász Károly, kinek hűséges, okos, gondos felesége lett mindhalálig. Nyugodt méltóságával a lobbanékony természetű férfira jótékonyan mérséklő hatással volt. Háztartását úgy, mint gyermekeit rendben tartotta, s gyönyörködhetett öt kiváló képességű, részben országos hírre emelkedő gyermekében. Az édesapa, Bibó Károly 1861-ben 127 kát. holdnyi birtokából 27 kát. holdat vejének, Szász Károlynak engedett át. Itt a fehértói tanyát kell értenünk, mely az öregúr hagyatékából maradt. Fehértót később Antónia bátyja, Dénes vette meg tőle. Hasonlóképpen a kanálismenti családi házat is 5000 forintért 1897-ben, de fiai később eladták. Antónia kapta meg a 3 holdas szőlőt is borházzal, melyet Kárász György vett meg 1800 forinton. Görzsönyi Vargha Zoltán: A szemerjai Szász család. Genealógiai füzetek, családtörténeti folyóirat 1912. (Részletek) Dolgozatom, mely e kivált irodalmi téren szereplő családdal foglalkozik, nem számíthat teljességre. Csak a 18. századtól kezdve nyújt adatokat - mikor egyszerre két testvér, Pál és János tűnik fel a családból -, a nemességet pedig jóval előbb szerezte a család. Vízakna város történetének fáradhatatlan kutatója, néhai szentkatolnai Bakk Endre plébános egy egész élet munkájával megírta igen részletesen e család 18-19. századi történetét is. Nagyon gondos, több ezer oldalra terjedő kéziratai azonban halála után jórészt kályhafűtésre használtattak. Amit meg lehetett menteni, Vízakna nem egészen elkészített monográfiáját, s a családtörténeti résznek talán egy harmadát, azt most a nevezett városi levéltárban őrzik. E jelen dolgozat nem foglalkozhatik a család irodalmi munkáságával, s jelenlegi tagjainak életével. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái ez. nagy művében e családból tizenöten szerepelnek. Négy tagja tizenkét rendi országgyűlésen képviselte Vízakna városát, öten közülük országgyűlési képviselők, s ketten a főrendiház tagjai, s egyúttal a református egyház püspökei voltak. Nemesi oklevelet nem tud a család felmutatni, de kétségtelen, birtokos nemessége és szemerjai előneve a Torda vármegye által 1832 és 1834-ben tartott tanúkihallgatásokból kitűnik, s ez Alsófehér vármegye 1833. ápr. 2. közgyűlésén, s Torda vármegye 1834. márczius 3. közgyűlésén kihirdettetett. A család, mint előneve mutatja, háromszéki, s bizonyára székely eredetű. Az 1635-iki székely lustrakönyvben a szemerjai lakosok közt szerepel Szász János, ki Csikba bujdosott. Több lustrakönyvben Szemerján Szász nevű nem fordul elő. Szász Károly ref. püspök szerint a család őse, ki neki ötödik, vagy hatodik dédapja lehetett, talán Pál nevű szemerjai ref. pap kapott volna nemeslevelet valamelyik nemzeti fejedelemtől, de ennek semmi nyoma. (Címer 16. melléklet.) Az idősebb testvér Szász Pál (1717 - 1783. május 21.), mint írásaiból látszik, magasabb iskoláztatásban kellett részesülnie: bizonyára ő is, mint öccse János a nagyenyedi Bethlen kollégiumban végzett. Felesége Sombori Mária, esk. 1756. január 7. Nyolc gyermekük volt. Hivatalt vállal, regalis perceptornak esküszik fel 1763-ban. 1765-ben városi senator lesz, 1768. cursor is, 1768-ban Vízakna város főbírául választja, ez állást 1769. 71. 72. 73. 76. 77 években viseli. 1771-76-ban a vízaknai ref. egyháznak aedituusa és aedilise (gondnokféle állás). 1778-tól 169
